Mit gondol az Európai Parlament a magyar Alaptörvényről?2012. január elsejével életbe lépett Magyarországon az új alkotmány, amelynek tartalma rendkívül ellentmondásos reakciókat váltott ki mind a hazai, mind a nemzetközi politikai színtéren. Az Európai Unió az Alaptörvény és az azokat megerősítő sarkalatos törvények számos momentuma kapcsán vizsgálja, hogy nem sérült-e az uniós jog. Az Európai Parlament (EP) Állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) január 12-én tartott meghallgatást - egyébként éppen a Fidesz egyik EP-képviselője, Gál Kinga elnöklete mellett. A testület Françoise Le Bail igazságügyi főigazgató segítségével tájékozódott az Európai Bizottság (EB) jelenlegi álláspontjáról, majd a frakciók és a szakbizottság tagjai fejtették ki véleményüket a magyarországi helyzetről és reagáltak a Le Bail által elmondottakra. A kép meglehetősen összetett, hiszen az álláspontok rendkívül szerteágazóak uniós szinten. A meghallgatás után mégis elmondható, bár az ügy európai mérlege még egyik irányba sem billent el, a helyzetet mindenképpen tovább árnyalták a felszólalók, növelve annak az esélyét, hogy a január 17-i bizottsági ülésen egy minden fél számára elfogadható megállapodás jöjjön létre.

Nemek közötti egyenlőtlenség és gender mainstreaming az Európai Unióban„Nem fogadható el, hogy az EU népességének egyik fele továbbra is rosszabb bánásmódban részesül, mint a másik fele”1 – mondta Vladimír Spidla, egykori foglalkoztatásügyi biztos. Ezzel arra kívánt utalni, hogy habár a jog szerint minden ember egyenlő, ez a valóságban eddig mégsem valósult meg: a nők a férfiakkal szemben hátrányos helyzetű csoportot alkotnak. Elemzésemben az eddig elfogadott legfontosabb dokumentumok segítségével az Európai Uniónak a nemek közötti egyenlőtlenség területén végzett munkáját, egyenlőségi politikáját, illetve az úgynevezett gender mainstreaming fogalmát és annak az európai integrációra gyakorolt hatását vizsgálom meg.