ADuna-stratégia kezdetei

2008-bana régiók és városok európai hete, vagyis az „Open Days"keretében megrendeztek egy kétnapos Duna-konferenciát is, aholDanuta Hübner, az akkori regionális politikáért felelős biztos adunai együttműködés megerősítésére szólította fel aDuna-medence államait.¹Ennek folytatásaként 2009 májusában Ulmban összehívták az elsőDuna-csúcsot, ahol aláírtak egy nyilatkozatot a Duna mentiországok együttműködéséről. Még ezév júniusában az EUállam- és kormányfői felkérték az Európai Bizottságot, hogy2010 végéig dolgozzon ki egy uniós stratégiát a Duna-régióravonatkozóan. A második Duna csúcsot idén februárban tartottákBudapesten, ahol, bár az elvi kérdésekről egyetértés alakultki, a részletekről még mindig kevés szó esett. A konferencialegfontosabb hozadéka Magyarország számára az volt, hogy aBizottság által kiindulópontnak javasolt három prioritás(kommunikáció/összekapcsolhatóság, környezet- éstermészetvédelem, gazdasági-társadalmi problémák) mellé amagyar elképzeléseknek megfelelően bekerült a biztonsági és akulturális dimenzió, mely utóbbi magában foglalja a nyelvi éskulturális sokszínűség, valamint az emberi jogok tiszteletbentartását is.²Aharmadik Duna-csúcsot Bécs és Pozsony közösen rendezteáprilisban, ahol fő napirendi pont a közlekedés, az energiaügyekés a környezetvédelem volt. A negyedik Duna-csúcs napjainkbanzajlik Bulgáriában, az ötödiket pedig Románia fogja rendeznijúniusban.

Amakrorégió koncepciójának megszületése

Amakrorégió-koncepció egy új típusú együttműködés az EU-ban,egyfajta integráció az integráción belül. A Lisszaboni Szerződésaz EU céljai között említi aregionális egyenlőtlenségek kiegyensúlyozását.³Ennekmegvalósításához nyújthatnakértéktöbbleteta makroregionálisegyüttműködések,hiszenösszehangolt fejlesztési programokkal hatékonyabban lehet kezelniaz egyes térségek országai előtt álló hasonló kihívásokat, aDuna-régió esetében például a klímaváltozás kedvezőtlenhatásait, a vízkészletek apadását, vagy a gyakori árvízveszélyt.AzUnióbantöbb régióban is felmerült az együttműködés gondolata: aMediterráneumban, a balti államokban és újabban az Atlanti-óceánpartvidékén is. Ezek közül a mediterrán együttműködés indultbe leghamarabb. Az Unió a Mediterráneumért a földközi-tengerirégió kormányai közti politikai gazdasági és kulturálisegyüttműködés, mely azEU már évek óta működő, a„barcelonai folyamat" keretében megvalósuló földközi-tengeripolitikáját helyezi új alapokra. Nicolas Sarkozy francia elnökkarolta fel a kezdeményezést, s ennek köszönhetően 2008. július13-án a francia soros elnökség egyik legfontosabb eseménye volt,hogy megtartották az első csúcstalálkozót. Ez az együttműködésnem hasonlítható a Duna-stratégiához, mert sokféle, nem csakeurópai államot tömörít, illetve a finanszírozási struktúrájais eltérő. Ellenben az első valódi európai makroregionálisstratégia a Balti-stratégia, melynek szükségességére azérintett tagállamok 2007 decemberében hívták fel a Bizottságfigyelmét, amely 2009 júniusára elkészítette aBalti-régióra vonatkozó stratégia tervezetét.⁴Ennek a mintájára szeretnék majd kialakítani mind aDuna-stratégiát, mind a jövőbeli egyéb makroregionális szintűfejlesztéseket. A Balti-tenger menti együttműködés alapvetőenDániát,Észtországot, Finnországot, Németországot, Lettországot,Litvániát, Lengyelországot, Svédországot érinti, de Norvégiát,Oroszországot és Izlandot is be szeretnék vonni azegyüttműködésbe.

ADuna-stratégia résztvevői elsősorban a "Duna általérintett" EU-tagállamok (Németország, Ausztria, Szlovákia,Magyarország, Románia, Bulgária, Csehország és Szlovénia),illetve hat nem EU-tagállam (Horvátország, Szerbia, a Moldova,Ukrajna, Bosznia-Hercegovina és Montenegró) jövőbelirészvételével is számolnak, melyek közül négyen a tagságvárományosai.
A Duna-stratégia fontosságát éppen az növeli,hogy a Duna-medence fontos kereszteződési pont a kohézióspolitikájával kapcsolatos programok, az európaiszomszédságpolitikában részt vevő országokra vonatkozóprogramok és a potenciális tagjelölt országok között. Utóbbiállamok képviselői a budapesti Duna-csúcson is jelen voltak, shangot adtak véleményüknek. Michael Spindelegger osztrákkülügyminiszter szavaival élve, a stratégiában való részvételnagy előnyére válhat a még nem csatlakozott államoknak. "ADunának szimbolikus jelentősége van, hiszen egy olyan folyó,amely a bővítés irányába folyik" - nyilatkozta az egyikegyeztetésen.⁵És valóban, VladimirFilat, moldáv miniszterelnök azt hangsúlyozta,hogy az együttműködésben való részvétel elősegítheti országagazdasági felzárkózását és demokratizálódását.⁶A térség egyébként 800 ezer négyzetkilométer területével, és80 milliós lakosságával a kontinens és az Európai Unió egyiklegjelentősebb makro-régiója.

Azországok álláspontjait írásos hozzájárulásaik(„non-paper"-ek) ismertetik. A dokumentumot Magyarország ésAusztria már 2009-ben eljuttatta a Bizottsághoz, Németországpedig 2010. januárban mutatta be terveit. Mostanra elkészült aszerb, horvát, szlovén, szlovák, cseh, román és bolgárkormányzati álláspontot kifejtő kormányzati dokumentum is.⁷

Azeddig megismert álláspontok alapján elmondható, hogy astratégiával kapcsolatos magyar, német és osztrák álláspontokalapvetően egybeesnek, illetve a bécsi nézőponthoz képest annyia különbség, hogy Magyarország eltérően súlyozná a stratégiabelső és külső dimenzióját, vagyis a résztvevők körét.⁸ Magyarországhoz hasonlóan kiemelten kezeli a környezetvédelmet,érdekelt a korszerű közlekedésfejlesztésben, a környezetkímélőhajózásban, illetve a tudományos-felsőoktatási intézményekszorosabb együttműködésében. A májusi bécsi Duna-konferenciánegy sor konkrét javaslattal állt elő, például a navigációstechnikák fejlesztésével és a megújuló energia (vízenergia)felhasználással kapcsolatban.⁹Magyarország eddig is figyelemreméltó szerepet játszott afolyamatban, a feladat a továbbiakban közelebbről meghatározni azálláspontunkat, illetve konkrét projektjavaslatokkal előállni.Prioritásaink a magyar „non-paper" alapján a biztonság, afenntartható gazdasági fejlődés és a regionális identitáserősítése.¹⁰A stratégia kialakításakor fontos az együttműködés a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottsággal, tekintve, hogy avízkészletek védelme szintén a magyar stratégia központi eleme.

Amiaz együttműködés területeit illeti, a fentebb említettBudapesti Nyilatkozat számos lehetőséget felsorol - ezek: azenergiabiztonság, a környezet- és természetvédelem, aközlekedés- és infrastruktúrafejlesztés (folyami hajózás ésvasútvonalak), a művészeti és kulturális tevékenységek, asport, a fenntartható gazdasági és turisztikai tevékenység, avidékfejlesztés, az élelmiszerbiztonság, a migráció és azegészségügyi és szociális kérdések.¹¹

Astratégia főbb elemeit - a tagállamok javaslatait figyelembevéve - a Bizottság dolgozza majd ki. Az már most egyértelmű,hogy vannak olyan kérdések, amelyekkel elkerülhetetlenülfoglalkozni kell. Mivel az egységes piac megkívánja a közlekedésifeltételek folytonosságának kialakítását, mindenképpenfejleszteni kell a régión belüli közlekedés-infrastruktúrát,vagyis a hidakat, az autópályákat és a vasúti és légiközlekedést és a hajózási utakat. Utóbbi hazánk szempontjábólkülönösen fontos, hiszen a Duna hajózhatóságát tekintve amagyarországi folyószakasz az egyik leggyengébb pont. MiroslavLajcák szlovák külügyminiszter feladatakénthatározta meg a Duna teljes hosszának hajózhatóvá tételét,mely nemcsak a turizmus szempontjából fontos, hanem a kis- ésközépvállalkozások fejlődését is előmozdítaná a térségben.¹²A Rajna-Duna vízi út így közvetlen összeköttetést jelentene azÉszaki-tenger és a Fekete-tenger között. Szükséges továbbá avasúti kapcsolat kiterjesztése Bécs, Budapest és Bukarest között.Emil Boc,Románia miniszterelnöke egyik céljaként egy Nyugat és Dél-KeletEurópát összekötő vasút létrehozását nevezte meg.

Magyarországkiemelt szerepet játszhat a stratégia megvalósulásában,hiszen a magyar elnökségi program prioritásként kezeli aDuna-stratégiát és a vízpolitikát,¹³s az együttműködés tervezete várhatóan MagyarországEU-elnöksége alatt fogja elnyerni végső formáját. A magyarpolitikai élet szereplői között egyetértés alakult ki atekintetben, hogy Magyarországnak vezető szerepet kell játszania astratégia készítésében, nemcsak az uniós elnökség miatt,hanem a Duna melletti központi elhelyezkedése miatt is, mivel "ezjó lehetőség Magyarország és Budapest Duna menti térképen valómegerősödésének."¹⁴A belpolitikai megosztottság ellenére a Duna-stratégia egy olyankérdés, melyet európai parlamenti képviselőink isegyöntetűen támogatnak. Áder János európai néppártipolitikus, az EP Környezetvédelmi Bizottságának tagja kiemelte,hogy "a Földet nem nagyszüleinktől örököltük, hanemunokáinktól kaptuk kölcsön", ezért a Duna-stratégiában avízkészlet megóvásának kell a legfontosabb prioritássá válnia."Csak olyan beruházások, fejlesztések valósíthatók meg aDunán, melyek nem veszélyeztetik az ivóvíz bázisokat."Kollégája, a szintén néppárti Kósa Ádám a folyó kultúrákösszekapcsolásában betöltött szerepét hangsúlyozta az EurópaiParlamentben, illetve a folyó ökoturizmusban rejlő potenciáljárahívta fel a figyelmet.¹⁵

AzEurópai Szocialista Párt magyar képviselői is lelkesen üdvözöltéka Duna-stratégiát. Göncz Kinga kijelentette, hogy az újregionális stratégia „hozzájárulhat a Duna-menti identitáskialakításához, s ezzel együtta térségben élő népek történelmi sérelmeinek és traumáinakmeghaladásához, illetve hogy "erősíthetia Duna-menti népek közötti összetartozást, intenzívebbé tehetia civil szervezetek közötti kapcsolatokat."¹⁶Frakciótársa, Tabajdi Csaba szintén a stratégia fontosságárautalva kifejtette, hogy "az édesvíz és az élelmiszer egy-kétévtizeden belül olyan stratégiai jelentőségű termékké válikmajd, mint jelenleg a kőolaj és a földgáz."¹⁷

AzEurópaiParlament egészérőlszintén elmondható, hogy széleskörű támogatottságot élvez aDuna-stratégia. 2010 január 21-én elsöprő többséggel, aszocialista, a liberális, a zöld, az egyesült baloldali és anéppárti csoportok támogatásával az Európai Parlamentelfogadott egy állásfoglalást, mely felszólítja a Bizottságot,hogy 2010 végéig dolgozza ki részletesen a stratégia tartalmát.¹⁸Az állásfoglalás elkészítésében 34 képviselő vett részt,köztük Danuta Hübner, korábbi regionális politikáért felelősbiztos, aki jelenleg az EP regionális politikai szakbizottságánakvezetője.

AzEP nyilatkozat egyrészt sürgeti a jelenleg szennyezett Dunaökológiai állapotának javítását és a szennyezéscsökkentését,¹⁹és javasolja, hogy az előkészületekbe vonják be a térségilletékes regionális és helyi érdekelt feleit, illetve hogykétévente rendezzenek uniós Duna-csúcsot, melynekkövetkeztetéseit ismertessék az Európai Tanáccsal és az EurópaiParlamenttel.

ADuna-stratégia kidolgozásában nem csak a minisztériumok vesznekrészt, hanem az Unió bottom-up megközelítésének megfelelőenfontos szerep jut a helyiés regionális önkormányzatoknak, a regionális fejlesztésértfelelős szervezeteknek, a szakmai szövetségeknek, a gazdaságiszereplőknek, valamint a társadalmi szervezetek képviselőinek.Ezzelösszefüggésben abudapesti Duna-csúccsal párhuzamosan a Magyar Tudományos Akadémiántartottak egy konferenciát, ahol atérség „stakeholderei", azaz a stratégia érintettjei (civilés gazdasági szereplők, illetve önkormányzatok) ishallathattákhangjukat.Ami az önkormányzatokat illeti, a Duna menti fejlesztések országoskoordinációjára 2009-ben megalakult a magyarországiDuna Partneri Hálózat,egy több mint 40 hazai Duna menti települést összefogószervezet.²⁰

AStratégiából gyümölcsöző együttműködés születhet, azonbanéppen a legfontosabb gyakorlati kérdés, a finanszírozásokozhat majd problémát, ugyanis közép-európai kezdeményezésegyelőre nem számíthat elkülönített uniós forrásokra. Ajelenlegi, 2007-13-as költségvetési tervezetben nincs elkülönítveközösségi forrás sem a Balti-, sem a Duna-stratégiára,tekintve, hogy amikor kidolgozták, a makroregionális stratégiákmég nem voltak napirenden. Másfelől a közeljövőben nemvalószínű, hogy ez megváltozna, hiszen a budapesti csúcson iselhangzott, hogy "a stratégia a közös megközelítésmód, aszinergiahatások, valamint a már létező EU-s források ésalapok, továbbá más létező pénzügyi eszközök hatékonyabbfelhasználásán alapul,nemtovábbi források allokációján, és a kohéziós politika semalakul át általa."²¹Olivier Baudelet, a Regionális PolitikaiFőigazgatóság munkatársa is hangsúlyozta, hogy nincs szükségsem új szabályozásra, sem új források létrehozására.²²Tehát a projekteket a Kohéziós Alapból, a strukturális alapokbólés a jelenleg hozzáférhető uniós forrásokból fogjákkivitelezni az országok, bár Matthias Kollatz Ahnen, az EurópaiBeruházási Bank alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy aDuna-stratégia megvalósításakor a bank hajlandó hitelleltámogatni a projektek megvalósítását.²³Hosszútávon ugyanakkor nagyon is elképzelhető, hogy közösségiforrásokkal is támogatni fogják a stratégiát, vagy legalábbisaz annak keretében kidolgozott projekteket,mivel az új hétéves költségvetési keretet (2013-2020)valószínűleg a magyar elnökség alatt fogják elfogadni, ígyMagyarország megpróbálhatja majd befolyásolni a költségvetésalakulását, hiszen a cél az, hogy a 2014-ben induló újköltségvetési periódusban a Duna-régió már közös európaifejlesztési és kutatási térségként kerüljön meghatározásra.Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseleténekvezetője szerint "legitimlehet, hogy akár Magyarország, akár más országok felvessék,hogy akár a Duna vagy a Balti regionális stratégiára nagyobbpénzösszeget kell fordítani."²⁴ABalti-stratégia egyébként 2007 és 2013 között összesen többmint 50 milliárd euróval tud gazdálkodni a létező EU-sforrásokból.

Hogyantovább a makrorégiók szintjén?

Amia jövőt illeti, aBizottságnak ebben az évben kell kidolgoznia a stratégia végsőverzióját, melyet a tervek szerint 2011 első felében, a magyarEU-elnökség idején fogadnak el a tagállamok állam- éskormányfői. Az EU 2020 stratégia is lefekteti, hogy „egyedülnem megy", vagyis a tagállamoknak ajánlott kisebb szövetségeketalakítania, együttműködnie. Asiker azon múlik, ahogy arra a román miniszterelnök is utalt abudapesti csúcson,hogya résztvevők valóban hitet tesznek-e a stratégiábanmegfogalmazottak mellett, különben azok nem érnek majd többet,mint az "üres papírlapok." Az együttműködés ugyan közösérdek, ám az elkötelezettség intenzitása eltérő, és akörvonalazódó célok mögött számos érdekütközést hordozótörekvés áll. A tét nagy - a stratégia alapján elfogadottakcióterv egyben eszköz is a résztvevő országok nemzetgazdaságicéljainak hosszú távú pozicionálásához, az uniós költségvetésés a befektetők megnyerése szempontjából egyaránt.

Amásik probléma, ami felmerülhet, hogy túl sok lesz amikro-stratégiából, vagyis túlságosan fragmentálódik azintegráció, amely nem egy kedvező tendencia az EU egészéttekintve. A legújabb kezdeményezés például a spanyol kútfőbőlszületett Atlanti Ív stratégiája, mely a nyugat-európaitengerparti országok együttműködését lenne hivatott erősíteni.²⁵

ADuna-medencéhez visszatérve, a kezdeményezés hatalmaspotenciállal bír, hiszen csökkentheti a régió lemaradását azUnió fejlettebb országaihoz képest, ám az ördög a részletekbenrejlik, ezért a legfontosabb jelenleg a megfelelő koordináció ésaz érdekegyeztetés. Ennek érdekében felmerült egyDuna-koordinátoriposzt létrehozása, valamint egy irodahálózat létrehozása azérintett régiókban,²⁶ami szintén a konzultációs folyamatot és a közös cselekvésiprogram kidolgozását segítené.

Hivatkozások: 

1 http://www.euractiv.hu/belugyek/hirek/regiok-es-varosok-hete

2 ^ Czukor József: Magyarország és az Európai Unió Duna-régiós stratégiája. Európai Tükör, 2010/4. 96.o.

3 lsd. Lisszaboni Szerződés konszolidált változata, 3.cikk: http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/66ECAE98-E47C-4423-9108-F60DD0D79F08/0/071212EUSZ_EUMSZ_konszolidalt_szoveg.pdf

4 Communication on the EU Strategy for the Baltic Sea Region: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/communic/baltic/com_baltic_en.pdf

5 http://derstandard.at/1242316045606/Oesterreich-und-Rumaenien-fuer-Donaustrategie

6 http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=390&tt_news=120777&cHash=af79608522

7 A résztvevő országok non-paper-jei itt olvashatóak: http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/danube/documents_en.htm

8 Czukor József: Magyarország és az Európai Unió Duna-régiós stratégiája. Európai Tükör, 2010/4. 94. o.

9 http://www.wieninternational.at/en/node/19992?SESS88d3916a5a538ac67daaf1cded7e82f4=a9dde3d21ad47b8c91d8e1af6dfcbe1e

10 A magyar prioritásrendszer: http://www.danubestrategy.eu/uploads/media/HU_nonpaper_priority-table.pdf

11 http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Aktualis/Szovivoi_nyilatkozatok/20100225_duna_csucs.htm

12 http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=390&tt_news=120777&cHash=af79608522

13 A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kiadványa az egyes országok Duna-stratégiával kapcsolatos elképzeléseiről itt olvasható: http://nfgm.gov.hu/data/cms2057058/duna_kiadvany.pdf

14 http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&ct=res&cd=10&ved=0CCgQFjAJ&url=http%3A%2F%2Fwww.nfgm.gov.hu%2Fdata%2Fcms2013756%2FEU_Duna_strat__gia_eml__keztet___090608_v__gleges.doc&ei=z0-aS4eBJ4T7_AaK5O2EAg&usg=AFQjCNFdhBDzpmxJKwo3Hvnw48SCtHazAg&sig2=ZU-aPk7GcTvhHRTDj4bFIQ

15 http://ader.fidesz-eu.hu/hu/cikk/19/ és http://ader.fidesz-eu.hu/hu/film/12/

16 http://www.gonczkinga.hu/index.php?pg=news_1_39

17 http://www.euractiv.hu/regionalispolitika/hirek/nem-csak-magyarorszag-szivugye-a-duna-strategia-002301

18 Az állásfoglalás szövege itt olvasható: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+MOTION+P7-RC-2010-0031+0+DOC+XML+V0//HU

19 A Duna-delta 1991 óta az UNESCO világörökség része, valamint a Duna-régióban a Natura 2000 hálózat keretében számos különleges védelmi terület és különleges természetmegőrzési terület található.

20 http://dunalog.com/hu/hirek/97

21 http://kum.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/duna_strategia/duna_csucs_nyilatkozat.htm

22 http://www.euractiv.hu/regionalispolitika/hirek/irodahalozat-kell-a-hatekony-egyttmukdeshez-002659

23http://www.hirado.hu/Hirek/2010/02/26/14/Balazs_Peter_uj_fejezet_kovetkezik_a_Duna_strategia_kidolgozasaban.aspx

24 http://www.euractiv.hu/regionalispolitika/hirek/korvonalazodik-a-duna-strategia-002366

25 http://www.euractiv.hu/regionalispolitika/hirek/spanyolorszag-atlanti-strategiaert-kialt-002350

26 http://www.euractiv.hu/regionalispolitika/hirek/irodahalozat-kell-a-hatekony-egyttmukdeshez-002659

vissza