Az Európai Unió tagjaként Magyarország számára is meghatározóak az uniós külpolitikai irányok, különösen pedig az igen erős Ázsia-politika. Az EU és Ázsia között fenntartott kapcsolatok az utóbbi években egyre szorosabbak és egyre több területre terjednek ki.

Magyarország számára Japán, India, Dél-Korea és természetesen Kína a legfontosabb partner, és ezek az országok egyben az ország legnagyobb befektetői is.

Mindezen országok közül azonban mind Budapest, mind Brüsszel számára is a Pekinggel való jó kapcsolat illeszkedik a legtöbb ponton a térség stratégiai érdekeihez. Kuti László, a Külügyminisztérium Ázsia és Csendes-Óceáni térségért felelős főosztályának helyettes vezetője, és leendő sanghaji főkonzul, a Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület által szervezett Hallgatói Programon elmondta Magyarország, mint a régióban a legtöbb ország, azt szeretné, ha regionális kapcsolati központtá válhatna Kína szemében. A szakdiplomata szerint ugyan szinte minden kelet-közép európai ország konkurens, Kínának -méreteiből fakadóan- több központra is szüksége van. Magyarország elsősorban aV4-ek, illetve a Nyugat-Balkán tekintetében rúghat labdába.

Magyarország a mai napig profitál abból a helyzeti előnyből, hogy a Kínai Népköztársaság (KNK) megalakulását követően az elsők között volt, aki diplomáciai kapcsolatokat alakított ki Pekinggel. Mint Ázsiában általában, Kínában is nagyon erős a szimbólumok szerepe, így a kínai fél gyakran méltatja magyar diplomáciai partnerét ezen lépése miatt.

A magyar-kínai kapcsolatok sarokkövei a közelmúltban

A magyar-kínai kapcsolatok mérföldkövét jelentette Medgyessy Péter miniszterelnök 2003-as pekingi látogatása, hiszen az volt 44 éve az első miniszterelnöki szintű látogatás a két ország között. A kínai vezetés a látogatás alakalmával vállalta, hogy Magyarországra, mint a kelet-közép európai régió vezető országára tekintenek majd, és Hu Jin Tao főtitkár ezt 2004-es látogatásával is megerősítette.

A főtitkár látogatására alig egy hónappal Magyarország uniós csatlakozását követően került sor, ami jól példázza, mekkora presztízs-emelkedést jelentett az ország számára az Európai Uniós tagság, magyarázta Kuti László.

A szakértő hozzátette, a Kínával fennálló kapcsolatokat minden magyarországi szaktárca kiemelt jelentőségűként kezeli, ezért a nagykövetség és a konzulátusok testületét elsősorban nem karrierdiplomaták, hanem a minisztériumok által delegált szakdiplomaták teszik ki. Magyarország Pekingben nagykövetséget és konzulátust is fenntart, a magyar főkonzulátus pedig Sanghajban található.

Bár a nagykövetségek rendszerét a Külügyminisztérium nemrég jelentősen megritkította, Kuti László elmondta, Magyarország néhány fős konzulátus létesítését tervezi Chongqing városába is. Ennek célja, hogy „ugyanolyan erőfeszítéssel, de kevesebb verseny mellett tudják sikerre vezetni a magyar szakdiplomáciát", mondta a leendő főkonzul.

A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok erősödését alátámasztandó, Kuti László azt is elmondta, Magyarország mintegy 1000 m2-es területen fekvő pavilont bérel a Sanghaji Világkiállításra, hogy ott mutassa be hazánkat az Expo közönségének. A szakdiplomata azt is elárulta, hogy a magyar pavilon központi gondolata az ún. „gömböc" lesz, mely egy magyar fizikusok által kifejlesztett olyan test, melynek mindössze egy egyensúlyi pontja van.

A leendő főkonzul elárulta, nagy várakozással néz a világkiállítás elébe, hiszen a sanghaji polgármestertől nemrég úgy értesült, hogy a 2008-as pekingi Olimpia egy kicsit „szürkébb" volt annál, mint amit az Expora tervez a délkeleti tengerparti város.

Magyarország és Kína között egyébként gazdasági vegyesbizottság is működik, melyben az NFGM és a kínai kereskedelmi minisztérium (annak is 3. számú vezetője) vesz részt. Budapest és Peking között közvetlen légijárat közlekedik, amely a megnövekedett üzleti forgalom miatt fontos.

Magyarország regionális szerepét erősíti továbbá, hogy Budapesten működik magyar-kínai kéttannyelvű iskola is, amely eredetileg a Magyarországon dolgozó kínai üzletemberek életét volt hivatott segíteni, mostanra azonban a magyar közönség is felfedezte magának, így 210 diákja közül ma 80 nem kínai, hanem magyar származású.

Magyarországon működik továbbá a világon egyedülálló jelenségként, a China Investment Promotion Agency külföldi irodája, igaz, egyelőre csupán két fővel. Egyedülálló továbbá, hogy Magyarországon két Konfúciusz Intézet is működik, mintegy 1000 fő kínai-oktatását ellátva.

A gazdasági kapcsolatok további erősítésének lehetősége rejlik abban is, hogy Kínában -a válság következtében- jelenleg is zajlik az amerikai dollárban valutatartalékok átstrukturálása. Budapest igyekszik elérni, hogy az így felszabaduló tartalékokból minél nagyobb mennyiségű forrás kerüljön magyarországi beruházásokba.

A nemzetközi szintű kapcsolatokról

Magyarország azt reméli, hogy a két ország közötti jó kapcsolatok miatt Kína támogatja majd hazánk kérését, miszerint válasszák be az ENSZ BT nem állandó tagjai közé, valamint szoros együttműködést szeretne kialakítani az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsán belül is.

Kuti László szerint a magyar-kínai nemzetközi kapcsolatok egyik legérdekesebb motívuma, a magyar-kínai emberi jogi párbeszéd, melyet Martonyi János egyik pekingi látogatásakor éppen a kínai fél kezdeményezett. Hozzátette, nem sok EU-tagállam büszkélkedhet hasonló dialógussal. Kuti szerint az eddig 5 fordulót alatt különleges kapcsolatot sikerült kialakítani a partnereinkkel, így a párbeszédet Kína is „példaértékűnek" tekinti. „Figyelembe véve a lehetőségeinket, mi nem követeléseket és listákat adunk át, inkább azt szeretnénk, [követendő példaként] bemutathatnánk a magyarországi intézmények demokratikus működését." - mondta a szakdiplomata.

Az EU-elnökség szerepe a magyar-kínai kapcsolatokban

Magyarország számára ebből a szempontból is kihívást jelent majd a 2011-es magyar EU-elnökség. Kuti László elmondta, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó ország terhe, hogy minden jó és rossz hírt neki kell közölnie az Európai Unió partnereivel. Ez leginkább a fent említett emberi jogi párbeszédben okozhat kellemetlenséget, hiszen az Európai Uniótól megszokott kemény hangvételű üzenetek, attól a féltől kell elhangozzanak, melyek az eddigi gyakorlatban puhább hangvételűnek számítottak. Magyarország elsődleges feladat a tehát az lesz, hogy az elnökségi feladatok ellátása mellett, megőrzi, sőt javítja a magáról kialakított képet és az EU-Kína kapcsolatokban igazán fontos területeken igyekszik előrelépést elérni.

Az előadást összefoglalta: Kalmár Szilvia

vissza