A Maastrichti Szerződés új alapokra helyezte az európai integrációt, de még sok hiányosság maradt az Unió működésében. Az intézményrendszer alapvetően a hat országból álló EGK igényeire épült, és az ekkorra már tizenöt tagot számláló Európai Unió számára nem volt megfelelő, főleg a konszenzusos döntéshozatal kiterjedtsége miatt. Ezeket az intézményi változásokat kívánta meghozni az 1997. október 2-án aláírt Amszterdami Szerződés, ám a legfontosabb döntéséket még így is későbbre halasztották.

Az eredmények között kell megemlíteni, hogy sikerült az együttdöntési eljárást leegyszerűsíteni azáltal, hogy a második olvasatban már időkorlátokat állítottak fel, így nem húzódtak el annyira a döntések, és e mellett lehetővé vált, hogy már az első olvasatban megszülethessen a döntés. Fontos megemlíteni ezen kívül, hogy az Amszterdami Szerződés kibővítette azoknak a területeknek a körét, melyek az együttdöntési eljárás hatálya alá tartoznak: az együttműködési eljárás hatálya alá tartozó legtöbb terület átkerült ide, de volt olyan kérdéskör is, amely addig egyáltalán nem tartozott az Unió hatáskörébe, hanem a tagállamok maguk döntöttek róla. A gazdasági kérdésekben a Parlament társjogalkotó lett minden téren, míg a mezőgazdaság, ill. a harmadik pillér (bel- és igazságügyi együttműködés) területén nem sok beleszólása volt a döntésekbe. Ezt kompenzálandó, a Tanácsban minősített többségi szavazást igénylő és együttdöntési eljárást megkívánó területek nagyjából lefedték egymást, ami azt jelentette, hogy a Parlament erőteljesen beleszólhatott azokba a döntésekbe, melyek minősített többséget igényeltek.

Az Amszterdami Szerződés a Maastrichti Szerződéshez képest újat hozott a Bizottság kinevezése terén is. Amszterdamtól kezdve az eljárás úgy módosult, hogy miután a Bizottság elnökének kinevezését a Parlament jóváhagyja, a többi bizottsági tagot egyenként meghallgatja, majd az egész Bizottságról szavaz.

Egy új szerződés megalkotását már a Maastrichti Szerződés aláírása után szükségesnek érezték a tagok, hiszen alapvető intézményi változásokat kellett volna eszközölni, és a szavazat-elosztás is újragondolásra szorult. Ezeket a lépéséket azonban az Amszterdami Szerződés csak részben tette meg, valamint a közép-kelet-európai országok is jelezték csatlakozási szándékukat az Unió felé. Egyértelmű volt tehát az igény egy újabb szerződés elkészítésére.