1. Eszmei háttér

A Szocialista Képviselőcsoport filozófiájának központjában kezdettől fogva az egyén, s az egyén boldogulása állt. Céljuk egy olyan növekvő és stabil, szociális Európa megteremtése, melyben a piacgazdaság elvei mellett a társadalmi szolidaritás is érvényesül.

A szocialisták elsőként az 1978-ban kiadott választási manifesztumukban foglalták össze a legfontosabb alapelveiket, s tűzték ki az alábbi célokat:

Legfontosabb alapelveik közé tartoznak a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok tisztelete, a polgári jogok és kötelezettségek, az egyenlő bánásmód és mindennemű diszkrimináció elítélése. Nagy hangsúlyt helyeznek a nemek közti egyenlőségre is, melyet jól példáz, hogy már két női elnöke is volt a képviselőcsoportnak. Elsődleges célkitűzésük a foglalkoztatottság növelése, s ennek megfelelően több és jobb munkahely teremtése, az oktatás, a szakképzés és technológiai fejlesztés támogatása.

Mint internacionalisták, arra törekszenek, hogy ne csak saját nemzetük, hanem Európa összes polgára részesülhessen a társadalmi jólétből. Támogatják a kulturális sokféleséget, és igyekszenek előmozdítani a kultúrák közti jobb megértést. A sikeres Európai Unió feltételének tekintik a gazdasági és társadalmi kohézió megteremtését Európa szerte. Emellett fontosnak tartják a globalizáció kihívásaival való szembenézést is, többek között a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődés kereteinek megteremtését, valamint a fejlődő országok támogatását. A sikeres uniós szerepvállalás zálogának tartják az egységes európai fellépést a kül- és biztonságpolitika területén. Véleményük szerint csak így növelheti az EU a befolyását a világpolitikában.[2] Mindezeket már az 1999-es választási kiáltványában fogalmazta meg a Párt.

Szintén ebben a manifesztumban hirdettek meg egy hatékonyabb, átláthatóbb és az emberekhez közelebbi Uniót. Az euró bevezetését és az egységes belső piac megteremtését a fejlődés szerves részének tekintik. Céljuk Európa újraegyesítése, ezért támogatják az Unió bővítését is. Az EU elé tornyosuló feladatok fedezése végett pedig a költségvetés növelésére szólítanak föl.

A liberálisokkal szemben óva intenek az egyoldalú piacorientált szemlélettől, s ezt a lisszaboni stratégiában is érvényesíteni kívánják. A több és jobb munkahely megteremtése mellett a családok támogatását tekintik kiemelkedően fontosnak az EU versenyképessége és az egészséges társadalom szempontjából. Emellett az oktatás és a kutatás területein kívánnak jobban befektetni, hogy a tagállamok és az Unió sikeresen szállhasson versenybe riválisaival.

2. Történet

Az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportjának története egészen az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) megalapításáig vezethető vissza. Az ESZAK Közgyűlésében a 23 tagú baloldali csoport is helyet kapott Guy Mollet (Franciaország) vezetésével, mely a szocialista, a szociáldemokrata és a munkáspártok képviselőit tömörítette. A Közgyűlés első elnökévé is egy szocialista politikust, a belga Paul Henri Spaakot nevezték ki, aki később aktívan részt vett az Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrehozásában. A csoport az idő előrehaladtával egyre aktívabb szerepet játszott az integráció elmélyítésében.

A pártok közti nagyobb összhang és az egységesebb fellépés érdekében hozták létre az Európai Közösség Szocialista Pártjainak Összekötő Irodáját 1957-ben.[3] A '60-as évektől a nemzeti politikától elrugaszkodva, egyre nagyobb hangsúlyt fektettek az európai szemléletmódra, s egy közös európai szocialista program összeállításán fáradoztak. E törekvések azonban mindinkább háttérbe szorultak a csatlakozni kívánó országok (Egyesült Királyság, Írország, Dánia és Norvégia) ügyével szemben. Másrészről az Európai Parlament szerepét kívánták tovább növelni, de ezek a kezdeményezések Charles de Gaulle, francia köztársasági elnök ellenállása miatt csak 1969-et követően válhattak valóra. Szintén a '60-as évek végére tehető az európai szocialista párt megalakításának gondolata is.

1973-ban az új tagállamok pártjaival kibővült szocialista kongresszus döntött a pártok közti megerősített együttműködésről, és így 1974-ben megalakult az Európai Közösség Szocialista Pártjainak Konföderációja.[4] Ezzel egy időben javaslatot tettek egy közös európai szociális politika kialakítására is, és többek között, olyan fontos politikai irányelveket fogalmaztak meg, mint a tisztességes munkához való jog, a szociális biztonsághoz való jog, valamint demokrácia és egyenlőség az európai gazdaságokban. 1975-re a szocialisták váltak az EP legnépesebb és egyik legjobban szervezett frakciójává (egészen 1999-ig).[5] A legelső közvetlen EP-választásokat megelőzően, 1978-ban a szocialisták kiadták első választási kiáltványukat (European Election Manifesto), melyben összefoglalták a frakció politikai prioritásait (ld. Eszmei háttér), és ezt a gyakorlatot azóta is fenntartják.

Az 1979-es, első közvetlen európai parlamenti eredményeként a szocialista csoport a 441 helyből 113-at szerzett meg. Az 1984-es választások is hasonló eredményeket hoztak. A 434 helyből 130-at szereztek meg, mely Portugália és Spanyolország csatlakozásával 165/518-as arányra módosult. A '89-es választásokon is tovább növelte előnyét a frakció, és az 518 mandátumból 180-at sikerült megszereznie. Végül is 1993-ban, a Hágában tartott konferencián döntöttek a konföderáció párttá szervezéséről. Innentől viseli a pártcsoportosulás az Európai Szocialisták Pártja elnevezést. Ennek egy tagja az EP szocialista képviselőcsoportja, melynek státusza a nemzeti pártéval egyenlő.[6] 1994-ben a választások ismételten a szocialisták győzelmével zárult. 567 képviselőből 198-an voltak szocialisták, míg az 1995-ös bővítést követően a 626-ból 214-en. A fordulat éve 1999 volt, amikor is megtört a szocialista többség az EP-ben. Ennek hátterében a nagy államok (Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, stb.) baloldali pártjainak meggyengülése állt.[7]

2004-ben is csak a második legtöbb szavazatot sikerült megszerezniük, a szavazatok 27,19 százalékát, és ezzel 200 helyet szereztek meg a 732 tagú Parlamentben.[8]

3. Pártok

Az Európai Szocialisták frakciójában jelenleg 23 tagállam képviselői foglalnak helyet, akik mellett a tagjelölt Románia és Bulgária is megfigyelőként jelen van. Az egyes országokból a következő pártok vesznek részt a képviselőcsoportban.

Belgique / België / Belgien / Belgium (7 képviselő)

Frakcióvezető: Philippe Bisquin

Parti Socialiste (Belgium)

Socialistsche Partij.Anders-Sociaal, Progressief, Internationaal, Regionaal, Integraal Demokratisch, Toekomstgericht

Česká Republika / Csehország (2 képviselő)

Frakcióvezető: Libor Rouček

Ceská Strana Sociálne Demokraticka

Danmark / Dánia (5 képviselő)

Frakcióvezető: Poul Nyrup Rasmussen

Socialdemokratiet

Deutschland / Németország (23 képviselő)

Frakcióvezető: Bernhard Rapkay

Sozialdemokratische Partei Deutschlands

Eesti Vabariik / Észtország (3 képviselő)

Frakcióvezető: Toomas Hendrik Ilves

Sotsiaaldemokraatlik Erakond

Ελλάς / Görögország (8 képviselő)

Frakcióvezető: Stavros Lambrinidis

Panellinio Socialistiko Kinima

España / Spanyolország (24 képviselő)

Frakcióvezető: Enrique Barõn Crespo

Partido Socialista Obrero Español

France / Franciaország (31 képviselő)

Frakcióvezető: Bernard Poignant

Parti Socialiste

Ireland / Írország (1 képviselő)

Frakcióvezető: Proinsias de Rossa

Labour Party

Italia / Olaszország (15 képviselő)

Frakcióvezető: Nicola Zinagretti

Democratici Di Sinistra

Uniti Nell'Ulivo

Indipendente - Lista Italia Deí Valori - Di Pietro Occhetto

Italia Deí Valori - Di Pietro Occhetto

Lietuvos Respublika / Litvánia (2 képviselő)

Frakcióvezető: Aloyzas Sakalas

Lietuvos Socialdemokratu Partija/ Lithuanian Social Democratic Party (LSDP)

Luxembourg / Luxemburg (2 képviselő)

Frakcióvezető: Robert Goebbels

Parti Ouvrier Socialiste Luxembourgeois

Magyar Köztársaság (9 képviselő)

Frakcióvezető: Tabajdi Csaba Sándor

Magyar Szocialista Párt (MSZP)

Nederland / Hollandia (7 képviselő)

Frakcióvezető: Margrietus J. van den Berg

Partij van de Arbeid

Österreich / Ausztria (7 képviselő)

Frakcióvezető: Maria Berger

Sozialdemokratische Partei Österreichs

Portugal / Portugália (12 képviselő)

Frakcióvezető: Edite Estrela

Partido Socialista

Repubblika ta' Malta / Málta (3 képviselő)

Frakcióvezető: Louis Grech

Partit Laburist

Rzeczpospolita Polska / Lengyelország (10 képviselő)

Frakcióvezető: Marek Maciej

Socjademocracja Polska

Sojusz Lewicy Demokratycznej - Unia Pracy

Samoobrona Rzeczypospolitej Polskiej (SRP)

Slovenská Republika / Szlovákia (3 képviselő)

Frakcióvezető: Monika Benová

SMER

Vice President of the SMER-Social Democracy (SMER-SD)

Republika Slovenija / Szlovénia (1 képviselő)

Frakcióvezető: Borut Pahor

Zdruzena Lista Socialnih Demokratov

Suomi / Finnország (3 képviselő)

Frakcióvezető: Reino Paasilinna

Soumen Sosialdemokraattinen

Poulue/ Finlands Socialdemokratiska Parti

Sverige / Svédország (5 képviselő)

Frakcióvezető: Inger Segelström

Socialdemokratiska Arbetarepartiet

United Kingdom / Egyesült Királyság (19 képviselő)

Frakcióvezető: Gary Titley

Labour Party

Megfigyelőként Bulgáriából és Romániából a következő pártok vesznek részt a képviselőcsoport munkájában.

Република България / Bulgária (6 képviselő)

Frakcióvezető: Kristian Vigenin

Bulgarian Socialist Party

Bulgarian Social Democrats

România / Románia (12 képviselő)

Frakcióvezető: Adrian Severin

Partidul Social Democrat

3.1. Magyar képviselők

Dr. Dobolyi Alexandra

Tag:

Póttag:

1971. szeptember 26-án született Budapesten. A Jannus Pannonius Egyetem szociológia szakán szerzett diplomát 1998-ban, 4 évvel később pedig a Pécsi Tudományegyetemen doktorált. 1998-ban a Külügyminisztériumban EU- fogalmazóként tevékenykedett. A Magyar Köztársaság Országgyűlésében az MSZP Külügyi Munkacsoportjának volt a tagja szintén 1998-ban. 2000-ben külügyi osztályvezető, míg 2002-ben külügyi titkár. Az MSZP külügyi titkára 2002-ben. SI - Etikai Bizottság tagja 2003-ban. Nemzeti és Európai Szocialisták Pártja közötti munkacsoport tagja 2004-ben.

Dr. Fazakas Szabolcs[9]

§ A Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke

Tag:

Póttag:

Fazakas Szabolcs 1947. október 26-án született, Budapesten. Az MKKE Külkereskedelmi szakán végzett 1971-ben, és 1973-ban doktorált. 1973 és 1989 között a Külkereskedelmi Minisztériumban dolgozott, ezt követően pedig a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának miniszterhelyettese volt, 1990-ig. 1990 és 1995 között az Osztrák Állami Ipar magyarországi vezérképviselője. 1995-96-ban az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. 1996-ban bonni magyar nagykövet. 1996 és 1998 között az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium minisztere. 1998 és 2002 közötti időszakban pedig Daimler Chrysler magyarországi konszernképviselő.

2002 óta az Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagja, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, VB tag. Szintén 2002-t követően az EBESZ Parlamenti Közgyűlésében magyar delegáció tagja. Megfigyelő az Európai Parlament Költségvetési Bizottságában.

2002-től a Magyarország Európában Alapítvány ügyvezető elnöke. Az Európai Párbeszéd Alapítvány elnöke 2003-at követően. SECI HUNPRO elnöke (1999-). MGE tiszteletbeli elnöke. Magyar Teniszszövetség alelnöke. Európai Mozgalom Magyar Tanácsa alelnöke.

Kitűntetések

Dr. Gurmai Zita[10]

§ A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnöke

Tag:

Póttag:

Gurmai Zita 1965. június 1-jén született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudomány Egyetem hallgatója 1983 és 1988 között, és 1991-ben szerzett doktori fokozatot. A Comporgan társaság kommunikációs koordinátora 1988-1990-ben, ezt követően pedig két évig a Westel Rádiótelefon Kft. üzletkötője (1990-1992). 1994-ben és '95-ben a Politikatörténeti Intézet PR-igazgatója. 1995 és 2002 között pedig a Szelén Művelődési Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

A 90-es évektől kezdve civil élet aktív szereplője, számos alapítványt hozott létre:

Számos kutatásban vett részt, mint szervező és társszerző, valamint számos esélyegyenlőséggel foglalkozó tanulmányt készített.

A Magyar Országgyűlés képviselője 2002 és 2004 között. A NATO Közgyűlés, valamint a Közép-Európai Hálózat delegáltja, illetve megfigyelő az Európai Parlamentben (2003-2004).

1993 óta az MSZP tagja, '95-től pedig a nőtagozat ügyvivője. A Szocialista Internacionálé Nőszervezeti alelnöke 1999 után, majd 2001-től a nőtagozat elnöke. Hasonlóan a Nőszervezet elnöke az Európai Szocialisták Pártjában (ESZP).

Nyelvtudás: angol, francia, spanyol

Honlap: http://www.gurmai.hu

Harangozó Gábor[11]

Tag:

Póttag:

1975. szeptember 27-én született Budapesten. 2001-ben végzett gazdasági agrármérnökként, valamint 2002-ben európai uniós menedzserként. 2002 és 2004 között a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának osztályvezetője. 2004-ben a Nemzeti Fejlesztési Hivatal osztályvezetője. 2002-ben a Budapest Első Kerületi Elnökségének, valamint a Harmadik Hullám Platform Elnökségének tagja. 2003-ban tagja az Országos Agrár- és Vidékfejlesztési Tagozat Elnökségének, valamint az Országos Választmánynak.

Hegyi Gyula[12]

§ Az EU-Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttségének alelnöke

Tag:

Póttag:

1951. április 30-án született Békéscsabán. Diákéveit Budapesten töltötte, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett okleveles építőmérnökként 1975-ben, és 1976-ig építőmérnökként tevékenykedett. Ezt követően 1977-ben az Újságíró Iskolában szerzett újságírói képesítést, és 1994-ig újságíróként, filmkritikusként és publicistaként dolgozott. 1994 óta a Magyar Szocialista Párt, és annak Országos Választmányának tagja. Az MSZP Közgazdasági Tagozat Országos Elnökségének tagja, valamint a Vallásos Szocialisták Nemzetközi Ligájának elnökségi tagja 1997 óta. 1994 és 2004 között országgyűlési képviselő. 1998-tól 2002-ig a Társadalmi Szervezetek Bizottságának alelnöke. 2002 és 2004 között pedig a Környezetvédelmi Bizottság alelnöke. 2003-2004-ben megfigyelő az Európai Parlamentben. Emellett az Európa Tanács (ET) tagja 1994 és 2004 között, 1999-2002-ben az ET Szociális Bizottságának alelnöke, valamint 1999 és 2004 között a Médiaügyek albizottságának alelnöke.

Fő érdeklődési területei[13]:

Honlap: http://www.hegyigyula.hu

Herczog Edit[14]

Tag:

Póttag:

1961. május 5-én született Budapesten. Csákváron él férjével és három gyermekével. A Kertészeti Egyetemen végzett tartósítóipari mérnökként, valamint orosz nyelvi szakfordítóként, 1985-ben. Ezután a Magyar Tudományos Akadémia tudományos ösztöndíjasa lett 1989-ig. 1989 és 1994 között pedig a Kertészeti Egyetemen tevékenykedett tanársegédként. Ezzel párhuzamosan elvégezte levelező tagozaton az Eötvös Loránd Tudományegyetem portugál nyelv és irodalom szakát is. 1994-től 1997-ig az Unilever Magyarország Kft.-nél dolgozott, majd az ICI Hungária Kft.-nél 2004-ig. Emellett a National Starch and Chemical, Közép- és Kelet- Európai régió vezetője.

1989 óta az MSZP tagja, és 2002-től pedig a párt Fejér megyei Elnökségének tagja. 1999 óta az Európa Tanács tagja.

Fő foglalkozási területei[15]:

Honlap: http://www.herczogedit.hu

Kósáné Dr. Kovács Magdolna

§ Az EP Szocialista Képviselőcsoportjának alelnöke

§ Az Európai Szocialista Párt Horizontális, "Polgárok Európája" munkacsoport elnöke

§ Kirekesztés ellenesség és a különbözőségek Európája pártközi munkacsoport (intergroup) alelnöke

§ Vallás és Politika informális pártközi munkacsoport társelnöke

§ Időspolitikai pártközi munkacsoport társelnöke

Tag:

Póttag:

1940. november 4-én született Budapesten. Házas, két gyermek édesanyja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-francia szakán végzett 1964-ben, okleveles középiskolai tanárként, majd 1969-ben doktorált. 1964 és 1972 között középiskolai tanár, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének kutatója. Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetőségi tagja 1977 és 1980 között, majd 1985-ig főtitkára. A Hazafias Népfront elnökségi tagja 1985-ben. A Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára 1985-1989-ben. 1990 és 2004 között országgyűlési képviselő. 1994-95-ben munkaügyi miniszter. 1998 és 2002 között a Magyar Parlament Emberi Jogi, Kisebbségi-, és Vallásügyi Bizottságának elnöke, 2002-2003-ban pedig a Magyar Parlament Szociális Bizottságának alelnöke.

A Magyar Szocialista Párt ügyvezető alelnöke 1996-1998-ban, valamint a Magyar Szocialista Párt elnökségi tagja (1998). 2003-tól európai parlamenti megfigyelő, illetve képviselő 2004-től. 2002 és 2004 között az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja. A Nemzetközi Frankofon Parlamenti Közgyűlés elnöke 1999 és 2004 között. Az Interparlamentáris Unió francia csoportjának alelnöke, és kanadai csoportjának elnöke 1990-től 2004-ig. A „Confrontation Europe" európai vezetőségének tagja és magyar elnöke 2002-től.

Kitüntetések:

Honlap: http://www.kosane.hu

Dr. Lévai Katalin[16]

§ Jogi Bizottság alelnöke

Tag:

Póttag:

1954. május 22-én született Budapesten. A Külkereskedelmi Főiskolán végzett 1976-ban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szociológia és szociálpolitika szakát is elvégezte 1987-ban. 1993-ban doktori fokozatot szerzett az ELTE Bölcsészettudományi karán. '94-ben megszerezte a szociológiai kandidátusi fokozatot, és egyetemi docens lett.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatója 1987 és 1990 között. Az Esély című folyóirat főszerkesztője (1989-2003), valamint az Esély Családsegítő Központ igazgatója 1990 és 1994 között. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Szociálpolitikai tanszékének vezetője 1991-1996-ban. 1992 és 2001 között svéd, cseh, német, belga, amerikai, dán és olasz egyetemeken vendégoktató. 2002-2003-ban a Munkaügyi Minisztérium főigazgatója. Tizenöt, elsősorban szociálpolitikával, esélyegyenlőséggel foglalkozó könyv szerzője. Miniszter 2003. május 19. és 2004. június 13. között.

Honlap: http://www.drlevaikatalin.hu/

http://www.levaikatalin.hu

Dr. Tabajdi Csaba Sándor[17]

Tag:

Póttag:

1952. június 26-án született Kiskunfélegyházán. 1974-ben szerzett közgazdász diplomát. 1984-ben Filozófia tudomány kandidátusa. 1974 és 1983 között a Külügyminisztériumban dolgozott. 1975-től 1981-ig a Moszkvai Nagykövetségen kulturális attasé. 1987 és 1989 között külpolitikai elemző MSZMP KB Külügyi Osztályánál. 1989-90-ben miniszterhelyettes, majd 1990-től 2004-ig országgyűlési képviselő. 1994 és 1998 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. 1978-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt, 1990-től pedig a Magyar Szocialista Párt tagja. 1992 és 1994 között Országos Elnökség tagja, 1991-től pedig a Közép- és Kelet-Európai tagozat elnöke. 1998 és 2002 között a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat integrációs tanácsnoka, majd a következő két évben a Megyei Közgyűlés tagja. 1990-től 2002-ig az Országgyűlés Külügyi Bizottság, és az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság tagja. Európai Integrációs Bizottság alelnöke (2002-2004). Miniszterhelyettes 1989 és 1990 között. Politikai államtitkár 1994-1998-ban. Megfigyelő az Európai Parlamentben, 2003-2004-ben, majd az MSZP EP-delegáció vezetője 2004. június 14-től. Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PK) tagja 1990 és 2004 között, valamint a magyar delegáció vezetője (2002-2004). A Nyugat-Európai Unió Parlamenti Közgyűlésnek tagja 1998-tól 2004-ig, valamint a magyar delegáció vezetője 2002-2004-ben. Az MSZP Közép- és Kelet-Európai tagozatának elnöke 1991 májusától. A Mentőöv a Jövőért Egyesület elnöke (2000-). Márton Áron díj (1992).

Nyelvtudás: angol, francia, orosz

Honlap: http://www.tabajdi.hu

4. Működés

Az Európai Szocialisták képviselőcsoportját a csoport elnöke vezeti, munkáját pedig az elnökből, a hét alelnökből és a kincstárosból álló Büró (nem keverendő össze az Európai Parlament bürójával) szervezi és hangolja össze. A Büro határozza meg a csoport stratégiáját, készíti elő politikai döntéseket, dönt az éves költségvetésről és felügyeli a csoport titkárságának munkáját.[18] Magyar részről a Büró munkájában Kósáné Kovács Magda vesz részt, mint a frakció egyik alelnöke.[19] Emellett a koordinátorok, a nemzeti delegációk és a titkárság működik közre a csoport munkájában. A koordinátorok az EP szakbizottságainak egy-egy szocialista tagja, akiknek az a szerepe, hogy összefogják a bizottság szocialista tagjait, s hogy minél nagyobb érvényt szerezzenek a szocialista álláspontoknak. A Petíciós bizottságban például egy magyar képviselő, Dobolyi Alexandra tölti be ezt a felelős pozíciót.[20] A titkárság a képviselőcsoport mindennapi működésnek feltételeit teremti meg. A nemzeti delegációk biztosítják a hazai szervekkel a kapcsolattartást, illetve alakítanak érdekcsoportokat a frakción belül.[21]

4.1. Az Európai Szocialisták képviselőcsoportjának elnökei

Az elnök feladata, a csoport munkájának koordinálása mellett a képviselőcsoport képviselete a plenáris üléseken, illetve ő tárgyal a magasabb rangú találkozókon is. A frakció megalakulása óta (1953) összesen 14-en töltötték be ezt a posztot.

Martin Schulz

Martin Schulz 1955. december 20-án született, Hehlrath-ban. Kezdetben könyvárusként dolgozott, majd kiadóknál és számos más könyvesboltnál is tevékenykedett, míg meg nem nyitotta saját könyvesboltját, 1982-ben. Németország Szociáldemokrata Pártjába (SPD) 1974-ben lépett be, és 1991 óta tölt be ott pozíciókat. 1994-ben került be először az Európai Parlamentbe. 1994 és 1996 között az Emberi jogi albizottságon belül a szocialista csoport koordinátora, míg 1996-tól 2000-ig ugyanezt a posztot töltötte be a Polgári szabadságjogok, bel- és igazságügyek bizottságában. 2000 és 2004 között az SPD delegációjának elnöke, míg 2002-ben már a teljes szocialista képviselőcsoport alelnöke, 2004-ben pedig már elnökévé

választották. Felfogásában híven tükröződik a szociáldemokrata szemléletmód. A szociális piacgazdaság, demokrácia, az igazságosság, az esélyegyenlőség, az emberi jogok és a környezetvédelem csak néhány a már a filozófiánál bemutatottak közül.

Martin Schulz honlapja: http://www.martin-schulz.info

4.2. Szocialista EP elnökök

Az Európai Szocialisták a Közösségben mindig is lényeges erőt képviseltek (a legnagyobb, vagy a második legnagyobb frakcióval rendelkezett). Ennek folyományaként már hat alkalommal töltötte be szocialista politikus a Közösség parlamenti elnöki posztját.

4.3. Az európai szocialisták tevékenysége az EP szakbizottságaiban

A szocialista frakció jelenleg a második legnagyobb az Európai Parlamentben a néppárti után. Ennek megfelelően jelentős szerepet játszanak a Parlament szakbizottságaiban is, melyek közül hétben elnöki pozícióval is rendelkeznek. Az alábbi táblázat ezeket a bizottságokat szemlélteti.

4.4. Magyar tagok tevékenység

5. Álláspontok

5.1. Alkotmányos Szerződés

A kilencvenes évek végétől kezdve mind nagyobb hangsúlyt kapott a szocialisták megnyilvánulásaiban az EU reformja, annak emberekhez közelebbivé tétele. Az e célból megfogalmazott Amszterdami Szerződésben azonban nagyon sok, és általában a legnehezebben megoldható kérdések maradtak nyitva (ezek az ún. amsztardami maradékok). A Nizzai Szerződés ugyan előrelépést jelentett az Amszterdami Szerződéshez képest, s lehetővé is tette a keleti bővítést, de már ekkor megfogalmazódott az igény egy az Unió jövőjét hosszabb távon is meghatározó dokumentum, egy „alkotmány" megalkotására. Ennek eredményeként hívták össze azt a Konventet 2002. február 28-án, melynek a feladata az Alkotmányos Szerződés előkészítése volt.

A Konvent munkájában a szocialisták is részt vettek, többek között a jelenlegi EP elnök, Josep Borrell Fontelles révén. Ők elsősorban azt akarták elérni, hogy minél hangsúlyosabban szerepeljen a Szerződésben az európai szociális modell, valamint be akarták építeni az Alapjogi Chartát is.[22]Az alapelvek tekintetében a néppártiakkal a legnagyobb vita amiatt alakult ki, hogy a szocialisták elutasították a keresztény eszmeiség és az egyoldalú liberális eszmék beépítését a Szerződés szövegébe.

Emellett az Unió intézményi és működési rendszerét kívánták leegyszerűsíteni, hogy ezáltal is érthetőbbé, átláthatóbbá tegyék a hétköznapi ember számára, így növelve az Unióba vetett bizalmat. Szintén az EU legitimációját növelték volna az EP jogkörének kiterjesztésével. Ami pedig az Unió nemzetközi fellépését illeti, a szocialisták elengedhetetlennek ítélték az EU jogi személyiségének létrehozását[23], valamint az európai külügyminiszteri poszt felállítását[24]. Az előbbi lényegében képessé tenni az Uniót arra, hogy egységesen lépjen fel nemzetközi színtéren, nemzetközi szerződést fogadhatna el, stb. (Jelenleg ilyen jogi személyisége csak az első pillérnek van!)

Az eredmény sok szempontból tükrözte a szocialista törekvéseket. Amellett, hogy megerősítette a szociális modellt, valamint beillesztette az Alapjogi Chartát, növelte a civil szférának a szerepét az Unió munkájában.[25] Példaként említik, hogy az Unió egy millió polgára javaslatot tehet uniós szabályozás megalkotására, ha véleményük szerint azt a közösségi jog nem szabályozza kellően. Másrészt üdvözölték a jobb megértést elősegítő egységes szerződést, mely a többi szerződést váltotta volna fel, valamint az egyszerűbb fogalmazási módot is.

Ami az EP szerepét illeti, a súlya tovább növekedett volna számos területen, melyek közül a költségvetés az egyik legfontosabb,[26] de az Európai Bizottság elnökének megválasztásában is elsődleges szerepet kapott volna.

Az Alkotmányos Szerződést azonban még nem minden tagállam ratifikálta. Két tagállam polgárainak többsége, a franciák és a hollandok nemet mondtak a Szerződésre, így a jövőben újabb tárgyalások elé kell néznie a szocialista frakciónak.

5.2. Költségvetés 2007-2013

A szocialisták álláspontja azon a meggyőződésen alapszik, hogy ők az Európai Unió elmélyítésének, a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés további kiterjesztésének, és természetesen az Unió bővítésének (ld.: Bővítés) oldalán állnak. Következésképpen egy nagyobb és szélesebb körben felhasználható költségvetésre törekszenek, s ezt híradásaik és parlamenti felszólalásaik is híven tükrözik. [27]

Habár a költségvetés kialakításában az Európai Parlament szerepe korántsem olyan jelentős, mint az Európai Bizottságé, a szocialista képviselők és a frakció vezetői igyekeztek meghatározó szerepet betölteni a 2007-2013-as költségvetés megszavazásánál. Martin Schulz, a szocialisták frakcióvezetője 2005 decemberében kiállt a nagyobb közös költségvetés mellett, és támogatásáról biztosította az Európai Bizottság elnökét, José Manuel Barrosot, akinek kritikus szerep jutott az EU-tagországok miniszterelnökeivel folytatott tárgyalásokban.[28] Végül azonban csalódniuk kellett a szocialistáknak, hiszen a Tony Blair által, 2005 decemberében benyújtott költségvetésben meghatározott összeg jóval kevesebb lett az Európai Parlament által korábban javasoltnál. [29] Ekkor a frakcióvezető Martin Schulz kimondta: „Egy alacsony költségvetésű Európa nem lesz képes jól működni".[30]

Felmerül a kérdés, miért is követelte a szocialista frakció a nagyobb költségvetést az elkövetkezendő időszakra? A válasz összefügg az általuk elképzelt Európa képével és legfőbb célkitűzéseikkel. Ezek alapján a megszavazott költségvetés a következő célok megvalósításához nem megfelelő.

A szocialisták általában megegyeznek abban, hogy a közösség nem rendelkezik megfelelő mennyiségű pénzzel, és a költségvetés struktúrája sem megfelelő. Az EU túl sokat költ továbbra is a KAP támogatására, miközben olyan más, a fejlődés számára létszükséges területektől vonja el a forrásokat(pénzt), mint a gazdasági növekedés, foglalkoztatás, bűnmegelőzés, vagy nemzetközi kapcsolatok. Ennek okán illette kritikával 2006 márciusában Robert Göbbels, a szocialista frakció alelnöke a 2007-2013-as költségvetés kialakításában résztvevőket, melyben azon ambíció hiányolja, mely kimozdíthatná a holtpontról Európa gazdasági növekedését.[34]

Ezekből a problémákból adódóan a szocialista frakció „harcot" hirdetett a költségvetésben a pénzek jobb elosztásáért. Ennek eredményeként a 2006 tavaszán elért egyezség a költségvetésről a szocialisták sikerét hozta. Sikerült pótlólagos pénzeket kicsikarniuk az oktatás (life-long learning), a kutatás, a környezetvédelem és az EU Szomszédságpolitikája számára. Azonban Ralf Walter, a szocialisták részéről megbízott, német származású „költségvetési tárgyaló" kijelentette, hogy az elért sikerek ellenére 2008-2009-ben igyekezniük kell felülvizsgálni a költségvetést, hogy további engedményeket lehessen elérni. [35]

5.3. Kiemelt területek a PSE Group számára

Az alábbiakban a honlap az Európai Szocialisták korábban még nem említett fontosabb tevékenységi területeit mutatja be, melyek keretében az elmúlt másfél évtizedben a szocialista képviselők a legtöbb indítványt tették, illetve szólaltak fel. Ez alapján látható lesz a frakció elkötelezettsége bizonyos társadalmi ügyekben, illetve irányultsága a világ, illetve Európa jövőjével kapcsolatban. A fejezet a szerző által legfontosabbnak értékelt területeket mutatja be, ez nem jelenti, hogy a frakció más ügyekben nem vesz részt az Európai Parlament munkájában.

A fejezetben a következő témák kerülnek bemutatásra:

1. Szociális Európa

2. Az EU jövője-Lisszaboni Stratégia

3. Nők szerepe és egyenjogúsága

4. A környezet védelme és a fenntartható fejlődés

5. A demográfiai problémák

5.3.1. Szociális Európa

Az európai társadalmak jelentős változásokon mentek keresztül a szociáldemokráciák kialakulása óta. Mára az öregedő társadalomban a szociális vívmányok fenntartása egyre nehézkesebb. A jelen legnagyobb kihívását a globalizáció jelenti, melyre az egyes csoportok másképp keresik a választ. Az Európai Szocialisták és Szociáldemokraták szerint az új szociáldemokrácia a megfelelő felelet a 21. század kihívásaira. Mindennek az alapja a társadalom védelme, a hátrányos helyzetű emberekre való odafigyelés, azonban elismerik a változás és a reform szükségességét is. Elképzelésük szerint egyik oldalról kiemelkedő szükség van a szabad kereskedelemre és egy jól működő európai piacra, melyek lehetővé teszik a hatékonyabb szociális politikák kialakítását. Ez megerősítené Európa szociális oldalát, ahol több ember kaphat jobb munkát, s ahol lehetősége van az embereknek visszaszerezni elveszített állásukat, életszínvonalukat.

2005 júniusában Tony Blair, brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az EU nem más, mint értékek egysége, ahol a népek és nemzetek között nem csak gazdasági együttműködés él, hanem szolidaritás is [36]. Ezzel ő nem másra utalt, mint a szociális Európára, mely az Európai Szocialisták egyik legfőbb célkitűzése. A koncepció valójában egy gondolatkör, mely meghatározza a frakció és a párt értékrendszerét az egyes konkrét lépések esetében, és iránymutatásul szolgál számukra.

A szociális Európa gondolatköre:

Céljuk egy olyan társadalom felé való előrelépés, ahol mindenki számára biztosított a lehetőség a társadalom aktív tagjaként élni, ahol mindenki számára biztosított a jövő. Mindezt összekapcsolják az Európai Unióban való mélyebb együttműködéssel, melyben a közös munka eredményeként egyre jobb feltételek alakulhatnak ki a gazdaság számára. Mindez pedig a munkaerőpiac hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé, azaz több és jobb munkahely megteremtését. A globalizáció azonban jelentős kihívásként áll szemben a társadalom jóléti vívmányaival. A technológiai fejlődés, a határok eltűnése képes az egyenlőtlenségek erősítésére, ugyanakkor pontosan ezek azok a tényezők, melyek rengeteg kiaknázatlan lehetőséget rejtenek magukban. A szinte korlátlan gazdasági feltételek és a növekvő egyre könnyebben elérhető piacok nemcsak korlátozzák, de elő is segítik a szociális célok beteljesítését. Mindennek a kulcsa egy egységes Európa, ahol a társadalmak közös fellépésen és a hatékony együttműködésen keresztül egy biztosabb jövőt elé nézhetnek.[37]

Az Európai Szocialisták a gyakorlatban is felléptek az Új Szociális Európa jövőbeli megvalósulásáért. Kitűnő terepnek kínálkozott az Európai Alkotmányt létrehozó Európai Konvent, ahol több kérdésben is sikeresen érvényesítették akaratukat. Ennek eredményeként létrejött egy munkacsoport, mely a társadalmi problémák európai szintű kezelését vizsgálta. A munkacsoport az Alkotmány több fejezetét aktívan befolyásolta, és a szocialisták nyomására a következő pontok kerülhettek be a végleges szövegbe:[38]

Ø Az EU értékei közé sorolták az egyenlőséget, a szolidaritást és a diszkrimináció-mentességet.

Ø Az Alkotmány 3. cikkébe a következő célok kerültek be: a szociális piacgazdaság kialakítása, a teljes foglalkoztatottság, a társadalmi fejlődés, a környezet fejlesztése, harc a diszkrimináció ellen, az igazságosság és a szociális védelem támogatása, a nemek közötti egyenlőség, a szolidaritás, a fair trade, a fenntartható fejlődés és az emberi jogok védelme.

Ø Az Alkotmány 13. cikkében európai szintre (EU és a nemzetállamok közötti megosztott hatáskör) emelték a szociálpolitikát, a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és a környezetvédelmet.

Ø Az Alkotmány 14. cikkében pedig nem csak a tagállamok gazdaságpolitikájába lett beleszólása az EU-nak, hanem a foglalkoztatás-politikákba és a szociálpolitikákba is.

5.3.2. Lisszaboni stratégia

Bár a Lisszaboni Stratégiával kapcsolatban megfogalmazott szocialista koncepció nem hasonlít a nőkkel (ld.: Nők szerepe és egyenjogúsága) a környezetvédelemmel (ld.: A környezet védelme és a fenntartható fejlődés), vagy az Unió bővítésével (ld.: Bővítés) kapcsolatos, bizonyos esetekben intézményesített álláspontjaikra, érdemes róla néhány szót ejteni, hiszen szervesen kapcsolódik a 2000 utáni törekvéseikhez.

Az Európai Tanács 2000 márciusában, Lisszabonban meghatározta a 21. század kihívásaira adandó uniós válaszokat. A célok szerint 2010-re az EU válna a világ legversenyképesebb régiójává. Középtávon ez együtt járna a magasabb növekedéssel, mely lehetővé tenné több és jobb munkahely létrehozását és a társadalom összetartásának növekedését. Azonban az ambiciózus cél ellenére „félidőnél" meglehetősen vegyes a kép. Vannak előrelépések az oktatás, a környezetvédelem (ld.: A környezet védelme és a fenntartható fejlődés), a nők gazdasági részvétele (ld.: Nők szerepe és egyenjogúsága), a nagyobb államok közötti együttműködés területén, azonban a változások nem érik el a szükséges szintet, illetve a reformok üteme is meglehetősen lassú.

Éppen ezért a frakció 2005-ben kiadott összefoglalójában egy átfogó programra hívja fel a figyelmet, mely érinti az általuk képviselt legfontosabb elveket, és egy keretbe foglalja az összes általuk követni igyekezett politikát.[39]

Ennek elemei a következők:

Az európai politikák irányítása meglehetősen nehézkes, egy-egy intézkedéshez rengeteg papírmunka szükséges, mely ellehetetleníti a folyamatot. A szocialisták egyik legfontosabb fejlesztésként az e területen történő egyszerűsítést tekintik.

Az Európai Szocialisták lelkesen fogadták az Európai Tanács „Developing Europe" elnevezésű programját, mely fel kívánta éleszteni a Lisszaboni Stratégiát. Azonban tudták, hogy kulcsfontosságú elem lesz a 2007-2013-as költségvetés (ld.: Költségvetés 2007-2013) is abban, hogy a nagy tervek megvalósulhassanak. Viszont a megszavazott büdzsé, szerintük koránt sem lesz elégséges a feladatok teljesítéséhez. Robert Göbbels, a frakció alelnöke úgy jellemezte a helyzetet, hogy „a források nem fedezik az ambíciókat. Egy stratégia források nélkül olyan, mint egy tábornok hadsereg nélkül."[40] Véleménye szerint nem az a legnagyobb baj, hogy a jóváhagyott költségvetés kevesebb, mint amire számítottak, hanem az, hogy nincsenek összhangban a kiadások és a meghatározott célok. Véleménye szerint egy szociáldemokrata megközelítés lenne szükséges ahhoz, hogy ez a probléma kiküszöbölhetővé váljon. [41]

5.3.3. Nők szerepe és egyenjogúsága

Érdemes röviden beszélni az Európai Szocialisták frakciója számára oly fontos problémáról, a nők egyenjogúságáról. A kérdést kiemelten kezelik, hiszen a párt és a frakció alapvető filozófiája (ld.: Eszmei háttér) az egyenlőséget, a szolidaritást, és az egyenjogúságot hirdeti. Szerintük az egyenlő esélyek garantálása a demokrácia egyik legfontosabb összetevője, mely szükséges a politika és az élet minden területén.[42] Valamilyen csoport kizárása az oktatásból, a munkából, vagy a demokráciában való részvételből az egészséges társadalom megszűnéséhez vezet. [43] Éppen ezért a frakció aktívan fellép a női egyenjogúságért az Európai Unióban, és azon kívül egyaránt.

Jelszavuk, „Egyenlő esélyek egyenlőséget jelentenek!" [44] Ebből egyrészt következik az eddig meghozott uniós jogszabályok betartatása és a küzdelem a továbbiak megszavazásáért. E cél hatékonyabb képviseletében aktív résztvevői a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságnak, mely az EP nyújtotta eszközökkel élve, tevékenyen fellép a célok beteljesítéséért. Az utóbbi időben különösen Lissy Gröner a német SPD küldöttje volt aktív, több aki javaslatot is az EP elé terjesztett, így a nők, a gyermekek és a fiatalok elleni erőszak megfékezéséről. [45]

A női jogokért való küzdelem fontos nemcsak az EU-n belül, de azon kívül is. A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság az EU-n kívül eső területeken is igyekszik hatékonyan fellépni. A tagjelölt és taggá válni kívánó országok számára alapvető kívánalom az egyenjogúság törvényben való rögzítése. Az EP különböző programok keretében segítséget ajánlott az ehhez szükséges háttér, statisztikai módszerek kiépítésére. A jelenlegi legnagyobb vita a 2006 őszén elkészülő jelentés Törökország helyzetének átvilágításáról. Ez ugyan az Európai Bizottság kezében van, de az EP is szavaz a kérdésekben, melynek sarkalatos pontja az emberi jogok, azon belül a nők helyzetének kérdése.

Érdekességek: A Női Jogok és a Nemek Közötti Egyenlőség Bizottság jelenlegi alelnöke Gurmai Zita, az MSZP európai parlamenti képviselője.

A Női Jogok és a Nemek Közötti Egyenlőség Bizottság a 2006-os németországi Világbajnokság alatt sikeres kampányt folytatott az embercsempészet ellen, melyet természetesen az esemény ideje alatt Németországba csempészett prostituáltak miatt indítottak el.[46]

Az Európai Unió joga a következőket határozza meg: [47]

5.3.4. A környezet védelme és a fenntartható fejlődés

Az Európai Szocialisták frakciója nagy hangsúlyt helyez a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés kérdésre. Ezek olyan kihívások, melyek megoldása a 21. századra igen sürgetővé vált, azonban nemzeti keretek között ez aligha megvalósítható. Hatékony válasz csak nemzetközi szinten lehetséges, melyben az Európai Unió vezető szerepet kell, hogy vállaljon. Az Európai Szocialisták ezért igyekszenek minél szélesebb körű együttműködésre bírni a tagországokat, hiszen szerintük a környezet közjónak számít. Eltökéltek a gazdag és változatos élővilág fenntartásában és a klímaváltozás megállításában. Ez azonban nem jelenti a gazdasági és szociális haladás lassítását, hiszen a fenntartható fejlődés nem szól másról, mint megtalálni az egyensúlyt a környezetvédelem, a gazdasági előrehaladás és szociális fejlődés között. [49]

Az EU környezetvédelmi politikájának területei: [50]

Ø a légszennyezést

Ø a szemét újrafeldolgozását

Ø a természeti források kezelését

Ø a termőföld védelmét

Ø a városi környezetet

Ø növényirtószerek fenntartható használatát

Ø a tengeri környezet védelmét.

Azonban a kérdés bonyolultságából adódóan a környezet károsítását nem lehet egyszerűen befolyásolni, ahhoz több közös politikában változtatások szükségesek:

Ø A Közös Agrárpolitikában

Ø A Közlekedéspolitikában és a transz-európai hálózatok létrehozásában

Ø Az ipari szabályozásban

A szocialista frakció különösen elhivatott az ún. Kyoto Protokoll előmozdításában, mely egyes országok szén-dioxid kibocsátását hivatott szabályozni. [51]

A szocialisták számára a kulcsszó a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés esetében a megosztott felelősség. Eszerint a tagországoknak és általában az embereknek is úgy kell élniük, hogy az a környezet számára az a legkevésbé legyen káros. Ez állami szinten különböző irányelvek, felhasználási és kibocsátási szintek meghatározásával lehetséges, melyet kiegészít az európai szintű koordináció. A környezet fenntartása, illetve az élelmiszer-védelem nemzetközi közös fellépést kíván, mely hosszú távon az emberek szociális viszonyaiban és a közegészségügy kiadásaiban is meg fog látszani.

Érdekesség: Hegyi Gyula fontos tagja az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának

5.3.5. Öregedő Európa

Európa népességének elöregedése talán a kontinens fejlett országainak legnagyobb problémája. Egyre kevesebb a munkakorú népesség, így a növekvő számú nyugdíjas jelentős kihívást jelent a jóléti társadalmak, a szociális szolgáltatások számára. A jóléti modell leglelkesebb hívei a az Európai Szocialisták és Szociáldemokraták is igyekeznek felvállalni a probléma megoldását.

2004-ben az Európai Szocialisták Pártja egy nemzetközi konferenciát tartott, ahol a párt tagpártjai (pl.: Magyarország részéről az MSZP) képviseltették magukat. [52] Itt elkészült egy jelentés, mely a frakció által követett elveket foglalja össze. A felvázolt program érdekessége, hogy a megközelítése alapvetően ellentmond az általános konzervatív nézetekkel és szembeszáll a jóléti állam csökkentésével, a szociális kiadások megnyirbálásával. Az itt kialakított koncepció a jelenleg létező keretek újragondolását jelenti, mely a szocialisták szerint radikális változtatások nélkül a probléma megoldásához vezethet.

A fentebb felsorolt elvekből látszik, hogy a tervezet több területet is érint, ahol az Európai Szocialisták aktív résztvevői igyekeznek lenni az Európai Parlament tevékenységének. Ebből kiemelkedik a szociális jogok terén tett tevékenységük, a nők jogaiért való fellépésük, illetve a Lisszaboni Stratégia melletti elkötelezettségük.

5.3.6. Közös Agrárpolitika reformja

A Közös Agrárpolitika (röviden: KAP) megalakulásakor az alapvető cél, a mezőgazdaságban élők megélhetésének és az élelmiszerellátás biztonságnak garantálása volt. Azóta viszont jelentős változások zajlottak le mind a Közösségen belül, mind a világban. Új szempontok, mint például a környezetvédelem, állategészségügy, kereskedelmi liberalizáció kerültek előtérbe, melyek mind szükségessé teszik a KAP újragondolását. Az Európai Szocialisták képviselőcsoportja, érzékelve a probléma horderejét, több javaslatot is tettek a KAP átalakítására.

Véleményük szerint az agrárpolitikának nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a mezőgazdaság átstrukturálására, annak multifunkcionálissá tételére. Ezalatt azt értik, hogy a hagyományos növénytermesztés és állattenyésztés mellett, több teret kéne kapnia, olyan tevékenységeknek, mint például az energiatermelésre alkalmas növények termesztése, valamint a környezetbarát termesztési módok, stb. Így szélesedhetne a szolgáltatások köre, javulna a környezet állapota, valamint a túltermelés is csökkenhetne. Ezek az elképzelések az Agenda 2000 programban is megfogalmazódtak, de csak kisebb előrelépések történtek.[60]

A mezőgazdaság reformját elválaszthatatlannak tartják a vidékfejlesztéstől, s annak sikerétől remélik a vidéki lakosság megtartását is, különös tekintettel a fiatalokra, akik körében a legmagasabb az elvándorlás. Ezért is lényeges, hogy a legelmaradottabb régiók kapjanak támogatást. Ez különösen fontos az új tagállamok, valamint az újonnan csatlakozó Románia és Bulgária miatt, hiszen ezekben az országokban a mezőgazdaság szerepe az EU15-höz képest jóval nagyobb, de ezt a támogatások jelenlegi elosztása nem tükrözi. A támogatások felhasználását illetően pedig a nagyobb átláthatóságot és kontrollt propagálnak.[61]

Ami az EU világban betöltött szerepét illeti, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) részéről jövő erősödő liberalizációs nyomás, valamint a fejlődő országokkal szemben tanúsítandó szolidaritás jelentenek a szocialisták szerint nagy kihívást. Nem értenek egyet az egyoldalú költségminimalizálásra való törekvésekkel, mert véleményük szerint a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, valamint az emberek jóléte hosszabb távon fontosabb annál, s az Európai Uniónak kellene az új kereskedelmi személet közvetítőjévé válnia. Ezzel párhuzamosan nagyobb figyelmet szentelnének a fejlődő világ nehézségeire is, habár tisztában vannak azzal, hogy az az európai termelők érdekeibe ütközik.[62]

5.4. Közös Kül- és Biztonságpolitika (CFSP)

Az Európai Szocialisták frakciója, mint a legtöbb közös európai politikát érintő ügyhöz, a Közös Kül- és Biztonságpolitikához (CFSP) is alapvetően pozitívan viszonyul. Abból a szemléletből adódóan, hogy szorgalmazzák a közös, az EU szintjén történő fellépést és döntéshozatalt, a szocialisták az európai külpolitika egyik lelkes előmozdítóivá váltak.

Az Európai Szocialisták Pártja, illetve a szocialista frakció a kül- és biztonságpolitikát illetően egy modern szemléletet követ, azaz a külpolitikai és biztonsági kérdések, valamint a biztonság széles értelemben vett fogalmát.[63] Ez azt jelenti, hogy a 21. század kihívásait már nem a korábban megszokott, hagyományos katonai, rendőri értelemben elemzik (tehát nem csak az olyan kérdéseket tekintik biztonsági problémának, melyek katonai, vagy más fegyveres veszéllyel jár), hanem a biztonsági elemezés körébe vonnak olyan kérdéseket is, mint a szegénység, környezeti pusztítás, illetve egyéb gazdasági és társadalmi problémák. Ez az új megközelítés lehetővé teszi számukra, hogy átfogó európai programokban gondolkozzanak, és aktívan érveljenek a Közös Kül- és Biztonságpolitika (CFSP) továbbfejlesztése mellett.

A koncepciójuk 3 fő elemre épül:[64]

1. Közös biztonság: A biztonság csak az államok közötti együttműködés eredményeként jöhet létre, melynek alapja a kölcsönösség, az egyenlőség és az igazságosság.

2. Fenntartható biztonság: A közös döntések kialakításakor az azonnali problémák kezelésén túl, hosszú távon is tervezésre van szükség. Ennek legjobb példája az EU bővítése és az arról való tárgyalások a környező országokkal. A bővítés ígérete és az ahhoz kapcsolódó reformok az instabil államokban ugyanis képesek rendezni a sokszor nehéz helyzetben lévő államok problémáit, ezzel garantálva a folyamatos békét az EU területén és környezetében.

3. Demokratikus biztonság: Véleményük szerint a biztonság egyik legalapvetőbb garanciája a demokrácia. Demokratikus intézményekkel, demokratikus keretek biztosításával hosszú időre béke teremthető. Éppen ezért az EU egyik legfontosabb feladatának a demokrácia nem erőszakos eszközökkel való terjesztését tartják.

A szocialista frakció a Közös Kül- és Biztonságpolitika fejlesztését, annak megszületése, azaz a Maastrichti Szerződés óta folyamatosan támogatja. [65] Szerintük az EU-nak szüksége van egy egységes kül- és biztonságpolitikára, hogy képes legyen a nemzetközi porondon is a politikai és gazdasági súlyának megfelelően fellépni, döntéseket önállóan meghozni, illetve hozzájárulni a nemzetközi béketeremtő feladatokhoz.[66]

Összhangban a szocialista szolidáris felfogással, szerintük az európai külpolitikának a szegénységgel, a hatalmas gazdasági szakadékkal a fejlett és fejlődő világ között, a vallási és etnikai feszültségekkel, valamint a terrorizmussal is szembe kell néznie, hiszen ezek jelentik a 21. század legnagyobb kihívásait. A biztonság csak e problémák enyhítése esetében biztosítható[67]

5.4.1. Európai Biztonsági és Védelempolitika (ESDP)

Az Európai Szocialisták az Európai Biztonsági és Védelempolitika (ESDP) létrehozatalában is aktív szerepet vállaltak. Vezető szerep jutott nekik a kérdésről tárgyaló Európai Tanács csúcsok (Helsinki, Köln, Feira, vagy Nizza) döntéseinek európai parlamenti elfogadásában, sőt, más fórumokon is kiálltak az Európai Parlament pozitív álláspontja mellett.[68] Véleményük szerint elkerülhetetlen az Európai Unió katonai és külpolitikai reagálási képességének kialakítása ahhoz, hogy hatékonyan tudjon közreműködni mind a nemzetközi válsághelyzetek kezelésében, mind pedig a segély-és civilszervezetek megsegítésében. Ez azt jelenti, hogy az Európai Uniónak egyrészt létre kell hoznia az európai, katonai (európai hadsereg, felszerelés, ellátás uniós biztosítása), másrészt pedig a nem feltétlen katonai részvételt igénylő ún. humanitárius problémák, katasztrófák esetében alkalmazható képességeket. Támogatják azt, hogy az EU olyan, jól ellátott erőket alakítson ki, melyek képesek a nemzetközi válságok megelőzésére és/vagy adott esetben a krízis feloldására, illetve az ún. humanitárius intervencióra. [69]

Az Európai Szocialisták által készített dokumentumok alapján a következő tényezőket tartja fontosnak a frakció a Közös Kül- és Biztonságpolitika (CFSP) és az Európai Biztonság-és Védelempolitika (ESDP) vonatkozásában: [70]

1. Véleményük szerint a legfontosabb egy hatékonyan és gyorsan működő intézményi háttér létrehozása az Európai Unió szintjén (így például a Közös Kül- és Biztonságpolitika (CFSP) fejeként a külügyminiszteri poszt megalakítása). Különösen a 2001 óta megváltozott nemzetközi kihívásokra (például terrorizmus, vagy a bukott államok problémája) való válaszadásban az ütőképes európai hadsereg létrehozása volna szerintük fontos. Az Európai Unió ugyan sikeres missziókat tart fenn Macedóniában és Koszovóban, az ún. „Rapid Reaction Force", azaz a Gyorsreagálású Erők létrehozása nehézkes, és kérdéses mennyire hatékonyak ezek a műveletek. A szocialisták e képességek megerősítésére szólítottak fel.

2. Fontos a konfliktusok megelőzése is a nemzetközi színtéren. Szerintük ez a legjobban nem-katonai eszközökkel lehetséges, és a katonai eszközök bevetésére csak akkor szabadna, hogy sor kerüljön, ha már minden másról bebizonyosodott, hogy hatástalan. Ehhez a frakció a kapacitások bővítését javasolja.

3. Szintén fontos célként emelik ki a lefegyverzést is.. Ugyan a hidegháború már véget ért, a technológiai fejlődéssel egyre újabb fegyverek kerülnek piacra. A szocialisták hangsúlyozzák az EU szerepének szükségességét az egyes országok lefegyverzésének előmozdításában. Különösen gondolnunk kell itt a jelenleg is igen aktuális problémára, a nukleáris fegyverek leszerelésére, illetve gyártásának leállítására. Irán esetében például, az EU, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel együttműködve gazdasági és kereskedelmi ösztönzők révén igyekszik rábírni az iráni vezetőket az urán dúsításának felfüggesztésére. Ezen kívül a lefegyverzést és a megelőzést javasolják a szocialisták olyan fegyverek esetében is, minta biológiai és kémiai fegyverek.

4. Támogatják az EU-t az ENSZ megreformálásában és annak hatékonyabbá tételében. Ezáltal kívánják biztosítani a szervezet hathatósabb hozzájárulását az ún. humanitárius intervencióhoz, azaz a béketeremtéshez és békefenntartáshoz.

5. Fontosnak tartják, hogy a Közös Kül- és Biztonságpolitika kiegészítse, és ne megduplázza más nemzetközi szervezetek (pl.: NATO), ENSZ, EBESZ) tevékenységét.

6. Fontosnak tartják, mind a Közös Kül- és Biztonságpolitika és az Európai Biztonság-és Védelempolitika fejlesztését.

5.4.2. Szomszédságpolitika

"Szomszédságpolitika: a béke és a biztonság új lehetősége az Európát övező térségben."

„A Szomszédságpolitika jelenti az egyik legfontosabb kihívást, amivel Európának szembe kell néznie."

[71]

A Közös Kül- és biztonságpolitika tekintetében érdemes még megemlíteni az Európai Szocialisták álláspontját az ún. Szomszédságpolitikával kapcsolatban, mely az EU 3 szomszédos térségével (Kelet-Európa, Délkelet-Európa, Földközi-tenger medencéje) való együttműködését jelenti. A szocialista frakció nézete közel azonos az EU bővítésével kapcsolatban képviselt álláspontjához (ld.: Bővítés), miszerint az EU-nak mélyebb és szélesebb körű kapcsolatokat kell kiépítenie a térségben, melyek nem csak gazdasági síkon valósulnának meg, hanem politikai és társadalmi síkon is. Ennek oka, hogy véleményük szerint Európa felelőssége megvédeni, közvetíteni, és megerősíteni az európai értékeket a szomszédos országokban.[72] Ez nem mellesleg stabilizálhatná az egyes problémákkal küszködő országokat, illetve az együttműködés keretében sok országban kifejlődhet a jogállamiság, vagy megindulhat a demokratikus átmenet. A siker érdekében viszont olyan programokat és együttműködési lehetőségeket kell kidolgoznia az EU-nak, mely minden szomszédos résztvevő ország számára vonzó részleteket tartalmaz. Az Európai Szocialisták Pártja és frakciója úgy tekint a Szomszédságpolitikára, mint az új megoldásra, a béke és biztonság biztosítékára a térségben.[73]

Azonban a szocialista politikai csoport is látja a feladat méretét és problémáit. Szerintük a Szomszédságpolitikából fog következni Európa egyik legfontosabb kihívása[74]. A kihívás talán azért is válhat naggyá, mert véleményük szerint az EU aligha tud sok új tagot felvenni. Így a csatlakozás ígérete csak feltételesen és akkor is csak igen kevés országnak ajánlható fel. Nehezíti a helyzetet az, hogy a Szomszédságpolitikában résztvevő országokkal szemben az EU korántsem gyakorolhat egységes politikát, hiszen az egyes országok különböző adottságokkal és képességekkel rendelkeznek, mellyel szemben az EU-nak részleteiben egyenként kell határoznia és lépnie.[75]

A szocialisták a következő feladatokat látják az EU előtt:[76]

• Demokrácia, a demokratikus feltételek biztosítása -főleg- Kelet-Európában (Ukrajna, Belorusszia és Moldova)
• A kapcsolatok túl kell, hogy lépjenek az egyszerű gazdasági együttműködésen. Különösen igaz ez a Mediterrán országoknál, ahol az 1995 óta futó Mediterrán Partnerség programjának keretében a gazdasági kapcsolatok jelentősen kiszélesedtek.
• A gazdasági együttműködés tekintetében a szállítási, közlekedési, energiaügyi és kommunikációs csatornák létrehozását sürgetik. Ehhez kapcsolódik a nukleáris energia és környezetvédelem (ld.: A környezet védelme és a fenntartható fejlődés) kérdése, melyek esetében a szocialisták szintén kapcsolatok kiszélesítését sürgetik.
• A szocialisták javaslata tovább hangsúlyozza a belügyi kapcsolatok jelentőségét a szervezett bűnözés és a drogcsempészet elleni fellépésben.
• A határok ellenőrzésének csökkentése is megtalálható a szocialista frakció javaslatai között. Ebben a közös piac 4 szabadságának (a munkaerő, az árok, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása) kiszélesítését javasolják, és ezt az egyre gyakoribb oktatási kapcsolatok egészítenék ki.

A szocialista politikai csoport azt a véleményt képviseli, hogy az EU szerepe hangsúlyos kell, hogy legyen a térségben. Ezzel ugyanis biztosítani tudja szűkebb értelemben saját biztonságát és tágabb értelemben a stabilitást, melynek globális vonatkozásai is vannak. Az immáron 25 tagú EU szorosabb együttműködésen keresztül támogatja a közvetlen környezete demokratikus fejlődését, mely hosszú távon akár a térség integrációjához is vezethet.

5.5. Bővítés

2004. május 1-jén az Európai Unió 10 új taggal bővült, mely mind az EU, mind pedig az új tagok számára nemcsak előnyöket, hanem jelentős kihívásokat is rejtett magában. Sokak szerint a legutóbbi bővítéssel az európai integráció hosszú időre elérte lehetőségeinek határait, s a további bővítések már az EU működését veszélyeztetnék. Azonban a további csatlakozásokról szóló tárgyalások már megkezdődtek Törökországgal és Horvátországgal, míg Románia és Bulgária 2007. január 1-jétől elkerülhetetlenül az Unió tagjává válik. Ez a kérdés igencsak megosztja Európát, s a véleménykülönbség megtalálható az Európai Parlament falai között is.

Az Európai Szocialisták egyik legfőbb célja „Európa újraegyesítése", ahol az európai államok mélyebb együttműködése révén egy kontinentális méretű szociális piacgazdaság jöhet létre. Véleményük szerint az EU-nak kötelessége a csatlakozni kívánó országok felzárkóztatása, s ezzel az emberek életkörülményeinek javítása. Azonban fontos, hogy a jelentkező országoknak teljesíteniük kell az EU által meghatározott csatlakozási feltételeket (ún. koppenhágai kritériumok) és az előírások szerint kell együttműködniük az uniós szervekkel a csatlakozási fejezetek megtárgyalásakor.

A következőkben az Európai Szocialisták 4 terület jövőbeli csatlakozásának lehetőségeiről kialakított véleményét mutatjuk be:

1. Románia és Bulgária

2. Nyugat-Balkán

3. Törökország

4. Ukrajna

5.5.1. Románia és Bulgária

2006. szeptember 26-án az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Bizottság országjelentéseit, így az utolsó akadályok is elhárultak Románia és Bulgária 2007. január elsejei csatlakozása elől. Az eredményt az Európai Szocialisták nagy örömmel fogadták, s elsőként üdvözölték azt. Martin Schulz, a frakció vezetője úgy kommentálta az eseményeket, hogy Románia és Bulgária szerves része Európának, s hogy csatlakozásukkal egy olyan II. világháború után keletkezett választóvonal szűnik meg, melyet már rég fel kellett volna számolni[77] Schulz szavait az alelnök, Marinus Wiersma a következőképp egészítette ki: „A Szocialista Csoport elkötelezettsége Románia és Bulgária EU- csatlakozása mellett sosem ingott meg. Magas szintet határoztunk meg számukra... a fejlődés, melyen Románia és Bulgária az utóbbi 4 évben keresztül ment, teljes egészében igazolja Bizottság által előterjesztett eljárást"[78]

A Szocialista Csoport pozitív reakciója nem új keletű dolog, hiszen már 2005 tavaszán, amikor is az Európai Bizottság úgy döntött, bevonja az Európai Parlamentet a román és bolgár felkészüléssel kapcsolatos döntésekbe, a szocialisták kiálltak a csatlakozás mellett. Kimondták ugyanakkor, hogy a két országnak keményen keresztül kell vinnie az ígért reformokat. [79] A reformok kivitelezésében, a felkészülésben, illetve az ahhoz kapcsolódó tárgyalásokban szerepet kaptak a 2005 szeptemberében az EP-hez érkező román és bolgár megfigyelők is, akiket Martin Schulz szívélyesen fogadott, és a Willy Brandt csoport is segítségét ajánlotta fel. [80]

Az Európai Szocialisták kiemelték, hogy Románia és Bulgária csatlakozását rendkívül komolyan veszik, és fontosnak tartják, hogy a meghatározott csatlakozási feltételek maradéktalanul teljesüljenek. Ennek érdekében önállóan létrehoztak egy „monitoring" bizottságot, mely a párt megbízottjait küldte ki a reformok ellenőrzésére. Wiersma, az alelnök maga vezette a csoportot, s amely számunkra érdekesség, Dr.Dobolyi Alexandra az MSZP képviselője is a csoport tagja volt.[81]

Az utóbbi pár hónapban már csak az volt a kérdés, mikor is következik be a csatlakozás. Egyesek törekedtek kitolni azt 2008-ra az országok felkészületlensége miatt, de a szocialisták kiálltak a lehető leghamarabbi csatlakozás mellett. Véleményük szerint Románia és Bulgária teljesítette a legfőbb követeléseket, ezért felesleges tovább húzni az időt. Martin Schulz, frakcióvezető maga tett ígéretet, hogy a frakció igennel fog szavazni a 2007-es csatlakozásra.[82] A szeptemberi döntéssel végleg lezárult a kérdés, 2007 januárjától 27 tagú lesz az EU, melyben az Európai Szocialistáknak fontos szerepük volt.

5.5.2. Nyugat-Balkán

2003 júniusában Thesszalonikiben az Európai Tanács kifejezte támogatását a Nyugat-Balkán országainak jövőbeli csatlakozásával kapcsolatban.[83] Ennek elérése érdekében az Európai Unió több programot is indított a nyugat-Balkán felzárkóztatására, így például a Stabilizációs és Társulási Folyamatban több ország is részt vesz, illetve a részvétel előkészítése zajlik. Ezen kívül 1991 és 2004 között az EU 6,8 milliárd eurónyi befektetéssel jelent meg az országokban[84]. Az Unió balkáni lépéseit és politikáját az Európai Parlament általában támogatta és támogatja, és különösen igaz ez az Európai Szocialisták frakciójára.

Jelentések szerint a Balkán most kettős jövő előtt áll. Egyik oldalról a bukás réme fenyegeti, másik oldalon pedig ott van az európai integráció, a gazdasági fejlődés és a politikai stabilitás. Az Európai szocialisták szerint az Uniónak mindent meg kell tennie, hogy ez utóbbi valósuljon meg, melyet leginkább a jövőbeni csatlakozás ígérete képes ösztönözni.[85]

A csatlakozás azonban természetesen csak az 1993-as, Koppenhágában meghatározott politikai, jogi, és gazdasági feltételek teljesítése után lehetséges (az ún. koppenhágai kritériumok). Az Európai Szocialisták és Szociáldemokraták fontosnak tartják a Balkán felzárkóztatását, de kihangsúlyozzák ez csak a feltételek teljesítése esetén következhet be. Szerintük a legfontosabb, hogy a politikai feltételek megvalósuljanak, mielőtt a tárgyalási folyamat elkezdődhetne. Ez közelebbről a következő elemeket tartalmazza[86]:

Ø Teljes körű együttműködés a jugoszláv háború vizsgálatával foglalkozó Nemzetközi Büntető Törvényszékkel (ICTY)

Ø Jogállamiság és az emberi jogok tisztelete

Ø Kisebbségi jogok biztosítása, különös tekintettel a visszatérő menekültek jogaira

Ø Általánosan elfogadott alkotmány és demokrácia

Ø Aktív és széleskörű harc megkezdése a bűnözés, korrupció ellen.

Ezeken az általános elveken kívül a szocialisták felhívják a figyelmet még egy tényezőre, mely a térség gazdasági fejlődését hivatott elősegíteni. A balkáni országok piacai ugyanis kicsik és nem kínálnak nagy nyereséggel járó befektetés a külföldi tőke számára. A gazdasági fejlődést nagyban elő tudná segíteni az, ha a korábbi jugoszláv közös balkáni piacot valamilyen szintig vissza tudnák állítani, s létrehozni valamilyen közös balkáni gazdasági övezetet. Ez mind a belső fejlődést, mind pedig a külföldi tőke érkezését elősegítené.

A szocialista vélemény kiemeli, hogy a balkáni országok előtt nagy és bizonytalan út áll még az esetleges jövőbeli csatlakozásig. Ebben mind eme országoknak teljesíteniük kell a feltételeket, mind pedig az Uniónak képesnek kell lennie a belső átalakulásra, hogy képes legyen fogadni az új csatlakozókat. A szocialista frakció igyekszik önállóan is szerepet vállalni a Balkán támogatásában a Willy Brandt Programon keresztül, melynek átalakítása és kiterjesztése a Balkánra mindenképpen előrelépést hozhat.

5.5.3. Törökország

Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz, jelenleg az uniós fejlődés egyik legvitatottabb kérdése, így egyértelmű az Európai Szocialisták csoportja is határozott állásponttal rendelkezik a kérdésben. A többi országgal kapcsolatban képviselt pozitív véleményhez hasonlóan, támogatják a török csatlakozást is, azonban ez a támogatás jelentős részben összefügg Törökország hajlandóságával a politikai, gazdasági és társadalmi kritériumok teljesítésében.

Törökország az utóbbi néhány évben, de különösen a 2002-es választásokat követően rengeteg reformot vitt keresztül, aminek következtében az ország jelentős előrelépést tett a koppenhágai kritériumok megvalósítása felé. Azonban a reformok a 2005-ös évben folyamatosan lelassultak, amit az elemzők is felemásan értékeltek, átmeneti tempóvesztésként utalva csak rá. Ez tehette lehetővé, hogy hosszadalmas és sok fordulóval, kompromisszummal övezett vitán keresztül, végül is az Európai Tanács elfogadta a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Ezen sok múlott, hiszen a tárgyalások további halasztása a reformok megbukását jelenthette volna. Martin Schulz vezetésével az Európai Szocialisták frakciója kiállt Törökország mellett, és próbált hangot adni véleményének. Szerintük a török csatlakozási tárgyalások megkezdése szükséges Törökország fejlődése szempontjából, ugyanakkor az EU igen is felelős, az emberi jogok, a demokrácia kialakulásának elősegítésénél Törökországban.[87]

Hivatalosan 2005. október 3-a óta zajlanak a csatlakozási tárgyalások Törökországgal. Azonban a reformok lassulása aggodalmat vetett fel, s Martin Schulz felszólított a megkezdett lépések folytatására különösen a jogállamiság, a kisebbségi és emberi jogok területén.[88] A holland Emine Bozkurt a nők helyzetét vizsgálva intézett felhívást a reformok keresztülvitelére, mert még a várt emberi jogi változások sem következtek be.[89] 2006 szeptemberében az Európai Parlament tárgyalta a török csatlakozási tárgyalások folyamatának ügyét, illetve a török felkészültséget. A meglehetősen elmarasztaló hangú jelentés megdöbbentette Jan Marinus Wiersmat, a Szocialista Frakció alelnökét és bővítési megbízottját, s felhívta a figyelmet annak esetleges káros hatásaira. A reformok üteme lelassult ugyan, azonban azok el nem ismerése az uniós csatlakozást ellenző csoportokat hozza előtérbe Törökországban, és a reformfolyamat teljes egészében leállhat. Igen fontos, hogy a török csatlakozás csak a koppenhágai kritériumok teljesítésétől szabad, hogy függjön és semmi más előfeltételt nem szabhatunk utólag.[90]

Ezt megelőzően a szocialisták a török reformfolyamat leggyengébb pontjaira hívták fel a figyelmet, rámutatva a hiányosságokra az emberi jogok, a szólásszabadság, a vallásszabadság, a katonaság és a civil szféra összefonódása, a nők egyenjogúsága és más egyéb kulturális és társadalmi terülteken.[91]. Külpolitikai téren Ciprus elismerése volna fontos a tárgyalásokon való továbblépéshez, ugyanis ha Törökország nem ismeri el Ciprust, mint az Európai Unió teljes jogú tagját (azaz nem engedi be kikötőibe a ciprusi hajókat, illetve nem hagy fel a korlátozó intézkedésekkel) az EU és Törökország között egyfajta mini válság alakulhat ki.[92]

Azonban az éremnek van egy másik oldala is, melyre az Európai Szocialisták többször is felhívták a figyelmet: Hiába haladnak ugyanis előre a tárgyalások, Törökország addig nem csatlakozhat, míg az EU önmaga nem képes felkészülni egy ekkora ország fogadására. Így szerintük az Alkotmányt mindenképpen hamarabb kell elfogadni, mint ahogy Törökország esetleg csatlakozhat.[93]

Összességében elmondható, hogy a szocialista frakció igyekszik kiállni a török csatlakozás mellett, de csak abban az esetben, ha a törökök szigorúan teljesítik a koppenhágai kritériumokat. Ezt elősegítendő az egyes képviselők európai parlamenti felszólalásaikkal és a Willy Brandt Programon keresztül a testvérpárttal, a CHP-val való együttműködéssel igyekeznek a fejlődést elősegíteni.

5.5.4. Ukrajna

Ukrajna Európa egyik legnagyobb területű és népességű országa, ahol a Szovjetunió összeomlása óta zajló politikai, társadalmi és gazdasági átalakulás nem bizonyult minden területen sikeresnek. A gazdaság és az állam összefonódása, a korrupció és a demokratikus ellenőrzés hiánya továbbra is erősen jellemzi Ukrajnát, melynek átalakítása szükséges volna az ország i stabilitása szempontjából. Azonban a 2004-ben lezajlott ún. „Narancsos Forradalom", ahol a választási csalások útján elnöki hatalmat megszerezni kívánó Viktor Janukovicsot az utcákra özönlő tömegek megbuktatták, és hatalomra juttatták a Viktor Juscsenkót (az ő választási színe volt a narancs, innen a forradalom megnevezése). Nem sokkal az események után a nemzetközi közvélemény, így az EU is üdvözölte a demokratikus változásokat, s így tett az Európai Szocialisták frakciója is.

Az elemzések néhány hónappal az események után úgy értékelték az ukrajnai helyzetet, mint a demokratikus átalakulás melletti népakarat megnyilvánulását. Azóta részben bebizonyosodott, hogy a történések csak részben hoztak demokratizálást és kormányválságok, korrupciós botrányok továbbra is jelen vannak az ukrán politikai életben. Azonban mindenképpen pozitívan kell még mindig értékelnünk a 2004 decemberében történteket, bár az események tükrében Európa sokkal inkább racionálisan képes tekinteni Ukrajnára.

Az viszont mindenképpen igaz, hogy a térségben Ukrajna válhat a demokratikus átalakulás modelljévé, ezért az EU-nak jelentős érdekei fűződnek ennek elősegítéséhez. Ha ugyanis az egyre szorosabb EU- Ukrajna kapcsolatok olyan ösztönzőt képesek nyújtani Ukrajnának, hogy az képes keresztülvinni a legfontosabb demokratikus reformokat, ezt a politikát az EU más országokban is sikeresen használhatja, illetve a kelet-európai országok az ukrán sikereken felbuzdulva maguk is demokratizálásba kezdenek. Jelenleg az Európai Unió a Szomszédságpolitika kereteiben foglalkozik Ukrajnával. Ezt kiegészítendő Javier Solana, a Közös Kül- és Biztonságpolitika Főmegbízottja egy 10 pontos akciótervet is létrehozott az Ukrajnával való együttműködésre.

A szocialisták támogatják azt a megközelítést, hogy az EU semmiképp se határozzon meg időkeretet az ukrán csatlakozáshoz, hanem az átalakulás folyamatától tegye azt függővé.[94] Kiemelik, hogy fontos a realisztikus célok felállítása, hiszen Ukrajna elmaradottsága, illetve egyedi társadalmi problémái jelentősen hátráltathatják a fejlődést. Az Európai Szocialista és Szociáldemokrata csoport szerint a túl gyors reformok ártalmasak is lehetnek Ukrajnának[95], ugyanis Ukrajnában mély kulturális és politikai választóvonal létezik, mely a nyugatosabb, önmagát európainak tartó népességet választja el az oroszosabb beállítottságú csoportoktól. Éppen ezért az Európai Szocialisták és Szociáldemokraták azt javasolják, hogy tárgyalásokat és az átalakulást folyamatos társadalmi vita övezze, mely képes harmonizálni a fejlesztéseket és a társadalmi igényt. Ez alapján az EU-nak olyan kereteket kell létrehozni, melyben az ukrán külpolitika együttesen képes biztosítani az EU-kapcsolatokat és a keleti szomszédjaival való együttműködést. Legfontosabb, hogy a folyamat, mely Ukrajnában lezajlik, ne az Egyesült Államok, vagy EU elvárásait tükrözze, hanem helyi társadalom igényeihez igazodjon. [96]

Összefoglalva, az Európai Szocialisták csoportja támogatja Ukrajna egy távoli, meg nem határozott időpontban történő csatlakozását. Ehhez igyekszik minden segítséget megadni az országnak, kiterjesztve ide is a Willy Brandt Programot. Azzal, hogy 2006 őszén Ukrajna ismét bejelentette elkötelezettségét az európai integráció mellett, újabb előrelépés történt az ország integrációjának hosszú útján.

[1] History - Parliamentary Group of the European Socialists, Organisation, http://www.socialistgroup.org/gpes/index.do?lg=en, 2006.09.12.

[2] Party of European Socialists: Manifesto for the 1999 European Elections, http://www.pes.org/downloads/Manifeste_1999_EN.pdf, 2006.09.13.

[3] Laczkóné Tuka Ágnes: Európai Parlament. A meg-megújuló intézmény, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2004, 133.o.

[4] Laczkóné Tuka Ágnes: Európai Parlament. A meg-megújuló intézmény, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2004, 133.o.

[5] Laczkóné Tuka Ágnes: Európai Parlament. A meg-megújuló intézmény, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2004, 133.o.

[6] Laczkóné Tuka Ágnes: Európai Parlament. A meg-megújuló intézmény, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2004, 134.o

[7] Laczkóné Tuka Ágnes: Európai Parlament. A meg-megújuló intézmény, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2004, 135.o

[8] A képviselőcsoportok működése az Európai Parlamentben. Az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja, http://www.europarl.europa.eu/news/public/focus_page/008-5278-046-02-07-901-20060215FCS05277-15-02-2006-2006/default_p001c003_hu.htm, 2006.09.20.

[9]Fazakas Szabolcs, Személyes adatlap, Európai Parlament honlapja, http://www.europarl.europa.eu/members/public/geoSearch/view.do?country=HU&partNumber=1&language=HU&id=23804, 2006.0912.

[10]Gurmai Zita, Személyes adatlap, Európai Parlament honlapja http://www.europarl.europa.eu/members/public/geoSearch/view.do?country=HU&partNumber=1&language=HU&id=23805, 2006.09.12.

[11] Harangozó Gábor, Személyes adatlap, Európai Parlament honlapja, http://www.europarl.europa.eu/members/public/geoSearch/view.do?country=HU&partNumber=1&language=HU&id=28199, 2006.09.12.

[12] Hegyi Gyula, Személyes adatlap, Európai Parlament honlapja, http://www.europarl.europa.eu/members/public/geoSearch/view.do?country=HU&partNumber=1&language=HU&id=23806, 2006.09.12.

[13] http://www.hegyigyula.hu/, 2006.09.26.

[14] Herczog Edit, Személyes adatlap, Európai Parlament honlapja, http://www.europarl.europa.eu/members/public/geoSearch/view.do?country=HU&partNumber=1&language=HU&id=28155, 2006.09.12.

[15] http://www.herczogedit.hu/index.php?pg=menu_94, 2006.09.26.

[16] Lévai Katalin, Személyes adatlap, Európai Parlament honlapja, http://www.europarl.europa.eu/members/public/geoSearch/view.do?country=HU&partNumber=1&language=HU&id=28200, 2006.09.12.

[17] Tabajdi Csaba Sándor, Személyes adatlap, Európai Parlament honlapja, http://www.europarl.europa.eu/members/public/geoSearch/view.do?country=HU&partNumber=1&language=HU&id=23808, 2006.09.12.

[18] What does the Socialist Group Bureau do?, elérési mód: PSE Group webpage, Organisation, Presentation, Who are we?, Structure http://www.socialistgroup.org/gpes/presentation.do?lg=en, 2006.10.02.

[19] MEPs, PSE Group, http://www.socialistgroup.org/gpes/meplist.do?lg=en&sender=F3&term=6&functionpse=22, 2006.10.02.

[20] How do the Co-ordinators co-ordinate?, elérési mód: PSE Group webpage, Organisation, Presentation, Who are we?, Structure, http://www.socialistgroup.org/gpes/presentation.do?lg=en, 2006.11.18.

[21] And what does Secretariat do?, elérési mód: PSE Group webpage, Organisation, Presentation, Who are we?, Structure ,, http://www.socialistgroup.org/gpes/presentation.do?lg=en, 2006.10.02.

[22] A successful Convention on the Future of Europe: Our essentials, Strasbourg 2 July 2002, 2.o., http://www.europa.eu.int/constitution/futurum/documents/contrib/cont020702_en.pdf, 2006.10.03.

[23] A successful Convention on the Future of Europe: Our essentials, Strasbourg 2 July 2002, 6.o., http://www.europa.eu.int/constitution/futurum/documents/contrib/cont020702_en.pdf, 2006.10.03.

[24] A successful Convention on the Future of Europe: Our essentials, Strasbourg 2 July 2002, 9.o., http://www.europa.eu.int/constitution/futurum/documents/contrib/cont020702_en.pdf, 2006.10.03.,

[25] Corbett, Richard: European Socialists for the New Constitution, 5.-7. o., http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/14198_14198_CONSTITUTION_EN_050401_2005428_1656.pdf, 2006.10.03.

[26] Corbett, Richard: European Socialists for the New Constitution, 9.o., http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/14198_14198_CONSTITUTION_EN_050401_2005428_1656.pdf, 2006.10.03.

[27] Például: 08/12/2005 - Euro MPs set to reject EU budget deal (http://www.socialistgroup.org/gpes/pressdetail.do?lg=en&id=3841), vagy 02/12/2005 - Socialists welcome Blair move on EU budget (http://www.socialistgroup.org/gpes/pressdetail.do?lg=en&id=3822), 2006.09.27.

[28] Euro MPs set to reject EU budget deal: http://www.socialistgroup.org/gpes/pressdetail.do?lg=en&id=3841 2006.11.20.

[29] Blair move on EU budget (http://www.socialistgroup.org/gpes/pressdetail.do?lg=en&id=3822) 2006.11.21.

[30] Blair move on EU budget (http://www.socialistgroup.org/gpes/pressdetail.do?lg=en&id=3822) 2006.11.21.

[31] Robert Goebbels: Lisbon Strategy: "The resources fail to match its ambitions". http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=22707&lg=en&targetsite=mse&type=1 2006.11.20.

[32] Catherine Guy-Quint: Budget/own resources: http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=24217&lg=en&targetsite=main&type=7 2006.11.20.

[33] http://www.pes.org/downloads/Manifesto_2004_EN.pdf 2006.11.20.

[34] Robert Goebbels: Lisbon Strategy: "The resources fail to match its ambitions". http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=22707&lg=en&targetsite=mse&type=1 2006.11.20.

[35] Ralf Walter: Agreement on EU budget: http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=22992&lg=en&targetsite=main&type=1 2006.11.20.

[36] Tony Robinson: Blair calls for EU to connect with people's concerns: http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=7117&lg=en&targetsite=main&type=1 (2006.11.20.)

[37] Social Europe: Second contributions to the debate. In.: http://www.pes.org/downloads/Brochure_Social_Europe_2_PES_EN.pdf (2006.10.07.)

[38] What Future for European Union. In.: http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/14084_14084_convention_br_en_2003919_1223.pdf (2006.10.07.)

[39] PES declaration on the Mid-term review of the Lisbon strategy http://www.pes.org/downloads/Stockholm_declaration_Developing_Europe_EN.pdf 2006.09.27.

[40] Goebbels, Robert: Lisbon Strategy: "The resources fail to match its ambitions". "A strategy without resources is like a general without an army" , http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=22707&lg=en&targetsite=mse&type=1, 2006.09.27.

[41]McKay, Enda: 31/01/2006 - "Lisbon Strategy should be a social democratic strategy", http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=21939&lg=en&targetsite=main&type=1, 2006.09.27.

[42] Estrela, Edit: 25/01/2006 - Gender Equality remains a main priority for Socialists. http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=21786&lg=en&targetsite=msw&type=1, 2006.09.26.

[43] Party of European Socialists Manifesto for the 1999 European Elections 13. oldal: http://www.pes.org/downloads/Manifeste_1999_EN.pdf 2006.09.26.

[44] Presentation: http://www.socialistgroup.org/gpes/presentation.do?lg=en&site=msw 2006.11.20.

[45] Interview with German Socialist Group MEP Lissy Gröner - combating violence against women, children and young people: http://www.socialistgroup.org/gpes/newsdetail.do?lg=en&id=24872&href=home&site=msw 2006.11.20.

[46] PES Women Leaflet: http://www.pes.org/downloads/PES_Women_leaflet.pdf 2006.09.26.

[47] Presentation: http://www.socialistgroup.org/gpes/presentation.do?lg=en&site=msw 2006.11.20.

[48] Előadás: Európai Szocialisták Pártjának Parlamenti Frakciója, Környezet: http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/14154_14154_pse_envi_hu_2004323_1219.pdf 2006.09.26.

[49] Előadás: Európai Szocialisták Pártjának Parlamenti Frakciója, Környezet: http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/14154_14154_pse_envi_hu_2004323_1219.pdf 2006.09.26.

[50] Előadás: Európai Szocialisták Pártjának Parlamenti Frakciója, Környezet: http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/14154_14154_pse_envi_hu_2004323_1219.pdf 2006.09.26.

[51] Resolution from the Warsaw Council 3.oldal: http://www.pes.org/downloads/Final%20Version%20Warsaw%20Resolution%20EN_14_11_2002.pdf 2006.09.26.

[52] Resolution from the Warsaw Council 3.oldal: http://www.pes.org/downloads/Final%20Version%20Warsaw%20Resolution%20EN_14_11_2002.pdf 2006.09.26.

[53] Meeting Europe's demographic challenges in the 21st century: 9-10.oldal http://www.pes.org/downloads/Demographic_challenges_EN.pdf 2006.06.26.

[54] Meeting Europe's demographic challenges in the 21st century: 11-13.oldal http://www.pes.org/downloads/Demographic_challenges_EN.pdf 2006.06.26.

[55] Meeting Europe's demographic challenges in the 21st century: 14-17.oldal http://www.pes.org/downloads/Demographic_challenges_EN.pdf 2006.06.26.

[56] Meeting Europe's demographic challenges in the 21st century: 18.oldal http://www.pes.org/downloads/Demographic_challenges_EN.pdf 2006.06.26.

[57] Meeting Europe's demographic challenges in the 21st century: 19-22.oldal http://www.pes.org/downloads/Demographic_challenges_EN.pdf 2006.06.26.

[58] Meeting Europe's demographic challenges in the 21st century: 23-25.oldal http://www.pes.org/downloads/Demographic_challenges_EN.pdf 2006.06.26.

[59] Meeting Europe's demographic challenges in the 21st century: 26-34.oldal http://www.pes.org/downloads/Demographic_challenges_EN.pdf 2006.06.26.

[60] Position Paper on CAP reform, 2002, 2.-3. o.,http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/13927_13927_cap_reform_en_020715.PDF, 2006-09-18

[61] Position Paper on CAP reform, 2002, 5. o.,http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/13927_13927_cap_reform_en_020715.PDF, 2006-09-18

[62] Position Paper on CAP reform, 2002, 6-8. o.,http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/13927_13927_cap_reform_en_020715.PDF, 2006-09-18

2006.09.27.

[64] New dimensions of security 3. oldal http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/14096_14096_common_security_global_context_en_2004419_115.pdf 2006.09.27.

[65] New dimensions of security 5. oldal http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/14096_14096_common_security_global_context_en_2004419_115.pdf 2006.09.27.

[66] New dimensions of security 5. oldal http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/14096_14096_common_security_global_context_en_2004419_115.pdf 2006.09.27.

[67] Common Security in a Changing global context: http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/14096_14096_common_security_global_context_en_2004419_115.pdf 2006.09.27.

[68] Common Security in a Changing global context: http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/14096_14096_common_security_global_context_en_2004419_115.pdf 2006.09.27.

[69] Common Security in a Changing global context: http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/14096_14096_common_security_global_context_en_2004419_115.pdf 2006.09.27.

[70] New dimensions of security http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/14096_14096_common_security_global_context_en_2004419_115.pdf ; és Common Security in a Changing global context: http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/14096_14096_common_security_global_context_en_2004419_115.pdf 2006.09.27.

[71] Pasqualina Napoletano: Neighbourhood policy: a fresh outlook for peace and security around Europe . http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=21698&lg=en&targetsite=main&type=1 2006.10.20.

[72] PES Policy Report 2002-2004 126.oldal: http://www.pes.org/downloads/PES_Policy_reports_%202002-2004.pdf 2006.09.26.

[73] Pasqualina Napoletano: Neighbourhood policy: a fresh outlook for peace and security around Europe . http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=21698&lg=en&targetsite=main&type=1 2006.10.20.

[74] Pasqualina Napoletano: Neighbourhood policy: a fresh outlook for peace and security around Europe . http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=21698&lg=en&targetsite=main&type=1 2006.10.20.

[75] PES Policy Report 2002-2004 127.-128. oldal: http://www.pes.org/downloads/PES_Policy_reports_%202002-2004.pdf 2006.09.26.

[76] PES Policy Report 2002-2004 127.-128. oldal: http://www.pes.org/downloads/PES_Policy_reports_%202002-2004.pdf ; és A Europe of Progress: Lamy-Report: http://www.pes.org/downloads/Lamy_report_EN.pdf 2006.09.27.

[77] " Romania and Bulgaria belong to Europe. They are most welcome. This decision is no less than making good a division which occurred on our continent after the Second World War. It was overdue." In.: Socialists lead welcome for Romania and Bulgaria. http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=25099&lg=en&targetsite=mse&type=1 2006.10.20.

[78] „The commitment of the Socialist Group to Romania and Bulgaria's EU membership has never wavered. We have set high standards for them to meet ...the progress achieved by Romania and Bulgaria over the last four years fully justifies the procedure now proposed by the Commission." Socialists lead welcome for Romania and Bulgaria. http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=25099&lg=en&targetsite=mse&type=1 2006.10.20.

[79] „Accession yes- but no free ride" In.: http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=10287&lg=en&targetsite=mse&type=1 2006.11.20.

[80] ." Socialists lead welcome for Romania and Bulgaria. http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=25099&lg=en&targetsite=mse&type=1 2006.10.20.

[81] Socialist Group monitoring mission visits Bucharest: http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=23100&lg=en&targetsite=main&type=1 2006.11.20.

[82] http://www.socialistgroup.org/gpes/mse/searchdisplay.do?id=23577&lg=en 2006.09.28.

[83] Position Paper: A European future for the Western Balkans: 1. oldal http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/13987_13987_western_balkans_en_051110_20051129_941.pdf 2006.09.27.

[84] Position Paper: A European future for the Western Balkans: 4. oldal http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/13987_13987_western_balkans_en_051110_20051129_941.pdf 2006.09.27.

[85] PES Policy reports 2002-2004; 130-131. oldal http://www.pes.org/downloads/PES_Policy_reports_%202002-2004.pdf 2006.09.27.

[86] Position Paper: A European future for the Western Balkans: http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/13987_13987_western_balkans_en_051110_20051129_941.pdf 2006.09.27.

[87] SOCIALISTS GIVE CRITICAL SUPPORT TO EU TALKS WITH TURKEY: http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=3609&lg=en&targetsite=main&type=3 2006.11.20.

[88] 28/09/2005 - Socialists attack right wing on Turkey and set out conditions for talks http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=3564&lg=en&targetsite=main&type=3 2006.10.20.

[89] Emine Bozkurt: 'Urgent need to speed up reform of women's rights in turkey' http://www.socialistgroup.org/gpes/newsdetail.do?lg=en&id=24287&href=home&site=msc 2006.11.20.

[90] Socialists warn against risk of driving Turkey away from EU http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=25095&lg=en&targetsite=mse&type=1 2006.10.20.

[91] 28/09/2005 - Socialists attack right wing on Turkey and set out conditions for talks http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=3564&lg=en&targetsite=main&type=3 2006.10.20.

[92] Socialists warn against risk of driving Turkey away from EU http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=25095&lg=en&targetsite=mse&type=1 2006.10.20.

[93]Euro MPs set conditions on Turkey's EU membership talks. http://www.socialistgroup.org/gpes/searchdisplay.do?id=7443&lg=en&targetsite=main&type=1 2006.10.20.

[94] EU-Ukraine political relations - The way forward: http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/21052_21052_EastWestInstituteUkraine_en_0580210_2005210_1035.pdf 2006.09.27.

2006.09.27.

[96] EU-Ukraine political relations - The way forward: http://www.socialistgroup.org/gpes/media/documents/21052_21052_EastWestInstituteUkraine_en_0580210_2005210_1035.pdf 2006.09.27.