Utolsó frissítés: 2010.03.20.

A tagállamok elméletileg lakosságuk arányában részesülnek az összes parlamenti mandátumból, de a gyakorlatban a kis országok előnyben részesülnek, hiszen a lakossági arányuk által indokolt mandátum számnál több képviselői hellyel rendelkeznek.

A képviselők számát egy táblázatban lehet a legérthetőbben összefoglalni. A 2004. évi bővítés előtt 15 tagállam volt, amely összesen 626 képviselőt delegált az Európai Parlamentbe. 2004 júliusától, vagyis a júniusi 25 tagországban megtartott választásokat követő alakuló üléstől kezdődően 732 képviselővel ült össze a parlament. Az Amszterdami Szerződés 700 főben maximálta az Európai Parlament taglétszámát, amit azonban a Nizzai Szerződés 732, a Lisszaboni szerződés pedig 750+1 főre emelt a legalább 27 tagú EU-ra vonatkozóan.

Mivel 2004-ben kiosztották a szerződés által meghatározott, Romániának szánt 33 és Bulgáriának járó 17 szavazatot, így az ő 2007-es csatlakozásukkal a 2009-es választásokig átmenetileg 785-re nőt a mandátumok száma. (Erre az időszakra Románia 35 és Bulgária 18 mandátumot kapott. 732+18+35=785) 2009-ben azonban vissza kell térni a Nizzai Szerződés által meghatározott 732 összes mandátumhoz. Mivel azonban a Nizzai szerződés tévesen 2-2 szavazattal kevesebbet ítélt meg Csehországnak és Magyarországnak, mint a hasonló népességű tagállamoknak (Belgium, Görögország és Portugália), így 2009 után 736 mandátumra redukálták a 785-öt.

A Lisszaboni Szerződés azonban tovább módosította a mandátumok számát. A legfőbb változtatás, hogy nem csak az összes mandátumnak szabott felső határt, hanem megállapította az egyes országokra jutó mandátumok minimum és maximum értékét. Ennek megfelelően egy-egy tagállamnak legalább 6 képviselője kell legyen, biztosítandó, hogy minden politikai vélemény képviseltetni tudja magát, és legfeljebb 96. A Szerződés szerint az összes képviselő száma nem lehet több, mint 750+1 fő. Bár eredetileg 750 fősre tervezték a képviselőházat, Olaszország nem volt hajlandó belenyugodni, hogy - a korábbi gyakorlattal ellentétben - eggyel kevesebb mandátuma legyen, mint az Egyesült Királyságnak. A tagállamok végül engedtek Róma követelésének, így Olaszország 73 képviselőjével 750+1 fős lett a testület, melyből a plusz egy képviselő az Európai Parlament elnöke.

* EU27 2009-ig

**EU27 a Nizzai Szerződés szerint

***EU27 a Lisszaboni Szerződés szerint (2009. december 1-től hatályos)

Felhasznált Irodalom:

• Dr. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés 2005

• Gazdag Ferenc: Európai integrációs intézmények (Bp. 1999.)

• EurActiv.hu: Link Dosszié a Lisszaboni Szerződésről; http://www.euractiv.hu/intezmenyek-jovo/linkdossziek/a-lisszaboni-szerzdes

• vonatkozó hatályos törvények: 76/787/ESZAK, EGK, Euratom, 2002/772/EK, Euratom, és a magyar 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról címmel

• Az Európai Parlament hivatalos magyar honlapja http://www.europarl.europa.eu/members/expert/groupAndCountry.do?language=HU