Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület honlapja
 
Főoldal
  Sajtószemle|Elemzések|Interjú|Héten az EP-ben|Gyakornoki program|  
  EP Corvinák|EU Kislexikon|Bibliográfia|Linkgyűjtemény|A szerkesztőség|Oldaltérkép|  
 
Alapinformációk
Az Európai Unió története
Az Európai Parlament Felépítése
Az Európai Parlament hatáskörei
Jövő
Európai Unió honlapja







Az Európai Parlament hatáskörei » Politikai ellenőrzés » Interpelláció és kérdés

Az Európai Parlament (EP) ellenőrző jogköre alapvetően az Európai Bizottságra és az Európai Unió Tanácsára terjed ki, de az EP bármikor kérhet jelentést, illetve információt az Európai Unió bármely szervétől.

Az EP és az Európai Unió Tanácsa között kölcsönös tájékoztatás és információcsere zajlik, valamint közösen döntenek. Az EP és az Európai Parlament között pedig a döntéselőkészítés és a döntéshozatal szoros kapcsolata áll fenn.

Az EP ellenőrző funkcióját a képviselőkhöz intézett kérdés, beszámoló, s jelentésen keresztül gyakorolja. Az EP szóbeli, illetve írásbeli választ igénylő kérdéseket tehet fel a Tanács, a Bizottság képviselőinek és az Európai Központi Banknak.

1.) Az írásbeli választ igénylő kérdést bármelyik képviselő benyújthatja. Az elnöknél teheti ezt meg, aki ezt továbbítja. A válasz megtételére három hete van a megkérdezettnek. Ha ezt nem teszi meg, az ügy az illetékes bizottság következő ülésének napirendjére kerül.

Mind a választ, mind a kérdést az Európai Unió hivatalos lapjában közzéteszik.

2.) A szóbeli kérdéseknek több csoportja ismeretes.

A) Megkülönböztetünk vitára nem tűzött szóbeli kérdéseket a szóbeli kérdéseket belül, melyeknek viszonylag alacsony a számuk.


B) S beszélhetünk a vitára tűzött szóbeli kérdésekről.

- beterjesztheti: politikai csoportok, valamint 32 képviselő (minimum)

- az Elnökök Konferenciája dönt afelől, hogy a kérdés napirendre kerülhet-e

- ha igen, továbbítják: a Bizottságnak (egy héttel előbb)

a Tanácsnak (három héttel előbb)

- a kérdést 5 perc alatt fejthető ki

- a választ vita követi

- végül: a plenáris ülés dönt határozathozatallal(állásfoglalást fogadhat el, de kell hozzá indítvány!)


C) A kérdések órájában, vagyis az interpellációs időszakban feltett kérdés esetében más a szabály. A Tanács, és a Bizottság felé intézett kérdésekről van itt szó.

A kérdést írásban kell benyújtani a Parlament elnökének, aki dönt arról, hogy a kérdés napirendre kerüljön-e vagy sem, illetve a sorrendet is meghatározza.

A választ követően az EP bármely tajga kiegészítően újabb kérdést tehet fel.

Ez az információszerzési mód a politikai ellenőrzés legélesebb fajtája.

 
HÖOK a Hallgatókért Alapítvány honlapja