Az Alkotmányszerződés szövegét, amit a sajtó csak Európai Alkotmányként emleget, 2004. június 17-18-án fogadták el a 25 tagúra bővült Unió tagállamainak vezetői a brüsszeli csúcson, majd kezdetét vette a ratifikáció hosszadalmas folyamata. Ez a szerződés több is és kevesebb is lenne egy új alkotmánynál: tulajdonképpen egy új alapszerződés, ami egységes keretbe foglalja az eddigi uniós jogforrásokat, és megteremti a kereteit a közeljövőben 27 tagúra bővülő Európai Unió működtetésének. Ezen felül azonban belefoglalták az Alapjogi Chartát is, ami egy igazi alkotmányhoz hasonlóan felsorolja az uniós állampolgárok alapvető jogait, melyeket a sikeres ratifikáció esetén minden tagállam köteles lenne állampolgárainak biztosítani. Az Alkotmányszerződés, ha egyszer hatályba lép, tovább fogja erősíteni az Európai Parlament erejét az uniós intézményrendszeren belül. Ez jól bele fog illeni abba a folyamatba, melynek során az egykori Európai Szén- és Acélközösség kizárólag tanácsadási jogkörrel rendelkező Közgyűlése egyre nagyobb hatalomra tett szert, 1979-től tagjait is közvetlenül választották, és Európai Parlament lett belőle. Az Egységes Európai Okmánytól kezdve pedig valóban olyan jogosultságokkal ruházták fel az uniós döntéshozatalban, hogy az ezredfordulóra megkerülhetetlen tényezővé vált a döntések többségének meghozatalánál. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy az Európai Parlament hatalmának növekedése egyben az Unió föderalizálását is jelenti, a parlamenti képviselőket ugyanis az uniós állampolgárok közvetlenül választják, ők magának az „európai népnek", nem pedig egyes országoknak felelősek - ellentétben az Európai Unió Tanácsával, ahol a nemzeti kormányok képviselői foglalnak helyet, és nyilvánvalóan leginkább saját országaik érdekeit, nem pedig az Európai Közösség jövőjét tartják szem előtt a döntések meghozatalánál. Ha egyszer a távoli jövőben az Európai Parlament majd önállóan hozhat törvényeket, és esetleg nagyobb szabadságot élvez az Európai Bizottság tagjainak megválasztásában is, nos, ez maga lenne a föderalisták álma, és az Európai Egyesült Államok felépítésének mondhatni végső fázisa. Ugyan most még messze nem tartunk itt, az Európai Parlament megerősödése azonban ebbe az irányba mutathat. A következőkben vegyük sorra, hogy az Alkotmányszerződés jelenlegi formájának hatályba lépése esetén milyen mértékű hatalomtranszfert tenne lehetővé a Parlament és a többi uniós intézmény között, illetve a Parlamenten belül!