Az Európai Unióban - sajátos státuszából és intézményrendszeréből adódóan - egy igen összetett, és az unió polgárai számára nehezen átlátható döntéshozatali mechanizmus fejlődött ki. Ennek alapvető oka, hogy az Európai Unió egy merőben új jogrendszerként épült ki, amely különbözik mind a nemzetközi jogtól, mind pedig az államok belső jogrendjétől.

A közösségi jog alapvetően a nemzetközi joghoz hasonlatosan államok közötti szerződések eredményeként született meg, de mai formájában már számos tekintetben eltér a 'klasszikus' nemzetközi jogtól, melynek résztvevői az államok, és a köztük kialakult jogviszonyokat szabályozza. A közösségi jog alapjában egy szélesebb alanyi kört foglal magában, mely által nem csupán tagállamokra, hanem magán illetve jogi személyekre egyaránt vonatkozik. Amíg a nemzetközi jog általában országok közötti szerződésekre épül, addig a közösségi jognak saját belső intézményi, jogrendi, jogalkotási lehetőségei vannak és ezáltal a tagállamok belső jogrendjének a részét is képezi, azaz a tagállamok bíróságainak is alkalmazniuk kell.