Mi következik Koppenhága után? A 2009. december 7- e és 19-e között megrendezett koppenhágai ENSZ klímacsúcs nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem sikerült létrehozni egy átfogó, jogilag kötelező megállapodást, mely a 2012. december 31-ével lejáró Kiotói Jegyzőkönyvet váltotta volna fel. Ehelyett a konferencia csak tudomásul vette azt a két és fél oldalas dokumentumot, melyet az utolsó órákban öntött végső formába öt ország (USA, Kína, India, Brazília, DAK). Az ún. Koppenhágai Egyezséget április közepéig 119 ország biztosította támogatásáról. A szöveg nem határoz meg konkrét számokat, az országok önkéntes vállalásokat tehetnek szén-dioxid kibocsátásuk csökkentésére 2020-ig. A katasztrofális klímaváltozás elkerüléséhez arra lenne szükség, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 2°C-nál nagyobb mértékben, az iparosodás előtti szinthez képest.

A svéd soros elnökség prioritásai 2009. július 1-én Svédország veszi át hat hónapra az Európai Tanács soros elnökségét Csehországtól. Az elnökséget betöltő tagállam hívja össze a Tanácsot, képviselői elnökölnek nemcsak a Miniszterek Tanácsában, de a Tanácshoz kötődő egyéb testületekben is, ők hívnak fel szavazásra és írják alá az elfogadott aktusokat. Az elnökséget adó tagállamnak komoly súlya van az elnökségi időszaka alatt tárgyalásra kerülő ügyek döntésének a befolyásolásában, miután meghatározó szerepe van a napirend összeállításában és a szavazás előkészítésében.