 |
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
| Sajtószemle|Elemzések|Interjú|Héten az EP-ben|Gyakornoki program| | ||
| EP Corvinák|EU Kislexikon|Bibliográfia|Linkgyűjtemény|A szerkesztőség|Oldaltérkép| |
RovatokÁllampolgárok az EU-n belül és kívülEnergia & innovációFoglalkoztatás & szociálpolitikaGazdaság & kereskedelemIntézményi ügyekKöltségvetési ügyekKörnyezetvédelemKözlekedés & infrastruktúraKülkapcsolatok & fejlesztésMezőgazdaság & régiókOktatás & kultúraInterjúPénzügyi piaci zavarok és az EP - egy plenáris eredményeiMagyarország az Európai Unió soros elnökségének kapujában - interjú Eörsi MátyássalMohácsi Viktória: A Bizottság inkább hátráltatja a romák társadalmi integrációjátKüzdelem az agrárreform ellen - interjú Glattfelder Bélával a KAP jövőjéről"Egyenlő Esélyek Mindenki Számára" Európai Év - interjú Gurmai ZitávalSchöpflin György: az Európai Unió csatlakozási körképe
EP Corvinák válogatás Változó mandátumarányok Interpelláció és kérdés Bizalmatlansági indítvány Változó mandátumarányok A Szén és Acélközösség Parlamentje Európai Néppárt-Európai Demokraták Az első lépések Általános szabályok és szerepek a döntéshozatalban Aktív, passzív választójog Függetlenség / Demokrácia Az Európai Unió vitája a 2007-2013-as költségvetésről Hatáskörök megosztása az EU és a tagállamok között Strasbourg, Brüsszel, Luxemburg Első csatlakozások Főtitkárság Elnökök konferenciája Mandátumok száma A transzparencia elve Bizottság megválasztása Maastrichti szerződés Szuverenitás Nizzai szerződés Mélyítés - Bővítés Normatív hatáskör Az ellenőrzés, a zárszámadás egyes formái Egyesült Baloldal / Északi Zöld Baloldal Zöldek / Európai Szabad Szövetség Az átláthatósági kezdeményezés
 
|
|
| Copyright 2006 by Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület | Az oldalt eddig 1043959 látogató tekintette meg. | |
 |
Alacsony részvételi arány, állampolgári érdektelenség, közömbös média – az EP-választások kapcsán leginkább ezekről olvashatunk. Az Európai Parlament és képviselőinek megválasztása azonban korántsem ennyire unalmas. A delegáltak nem csak hasznos, de érdekes munkát is végeznek, nem beszélve a háttérben meghúzódó érdekek vezérelte politikai játszmákról. A Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület, a JEF Magyarország együttműködésével készített tanulmánykötetében, a 2009-es EP-választások vizsgálatán keresztül mutatja be, hogy ki az úr a Házban.
Az ingadozó árupiacok szigorúbb szabályozásának érdekében történő összefogásra ösztönöz Franciaország abban a részletes javaslatban, amelyet nemrégiben juttatott el az Európai Bizottsághoz. Nicolas Sarkozy, francia elnök bejelentette továbbá, hogy a G 20 csoport elnökségét novemberben átvevő francia vezetés egy működőképes mechanizmusok által szabályozott európai uniós árupiac megteremtését fogja tekinteni az elkövetkezendő egy év egyik legfőbb feladatának – írja a Reuters.
Vezető európai parlamenti képviselők jelezték, hogy az intézmény minden jogosítványát latba fogja vetni annak érdekében, hogy a megfelelő személyeket nevezzék ki az új uniós diplomáciai testület csúcspozícióira – írja az EU Observer.
2010. november 20-án, a NATO-csúcsot követően Barack Obama és az Európai Unió vezetői hivatalos találkozón vesznek részt Lisszabonban. A Fehér Ház szerint az Egyesült Államok legerősebb partnere az Unió a biztonság és a prosperitás világszinten történő megvalósításában – írja az European Voice.
Az Európai Bíróság mind Nagy-Britannia, mind pedig a német alkotmánybíróság figyelmét is felhívta magára. A kritikák szerint az intézménynek rejtett politikai szándékai vannak, ami miatt nemcsak magának a bíróságnak, hanem a teljes európai projektnek a legitimációja is megkérdőjeleződik. 
Spanyolország miniszterelnöke, Luis Rodriguez Zapareto nyilatkozata szerint Spanyolország osztja Ausztria, Belgium és Lengyelország véleményét abban, hogy az Európai Unió rendelkezzen saját bevételi forrással közös adózás útján. A közös adó kérdése erősen megosztja a tagállamokat – írja az EUobserver. 
Az Európai Unió tagállamai nagyon eltérő történelmi múltat és ebből kifolyólag nagyban különböző alkotmányozási folyamatot tudhatnak maguk mögött. Akad közöttük olyan, ahol ez a folyamat évszázados múltra tekint vissza (Svédország), és olyan, ahol a hatályos alaptörvény még csak ki sem hűlt (Csehország és Szlovákia). Ráadásul szembesülnünk kell azzal is, hogy a demokratikus jogrendszer még olyan kis területen belül sem nevezhető egységes szerkezetűnek, mint Európa, hiszen, hogy csak a legnagyobb eltérést emeljük ki, Nagy-Britannia - a kontinentális hagyományoktól eltérően - a mai napig nem alkotott egységes alaptörvényt, hanem precedens-alapú jogrendszeréhez hasonlóan az állam működésének alapszabályai is csak több forrás egyidejű vizsgálatával értékelhetőek.
2009. július 1-én Svédország veszi át hat hónapra az Európai Tanács soros elnökségét Csehországtól. Az elnökséget betöltő tagállam hívja össze a Tanácsot, képviselői elnökölnek nemcsak a Miniszterek Tanácsában, de a Tanácshoz kötődő egyéb testületekben is, ők hívnak fel szavazásra és írják alá az elfogadott aktusokat. Az elnökséget adó tagállamnak komoly súlya van az elnökségi időszaka alatt tárgyalásra kerülő ügyek döntésének a befolyásolásában, miután meghatározó szerepe van a napirend összeállításában és a szavazás előkészítésében.