Számos ún. charity szervezet van Magyrországon, azonban sajnálatos módon nagyon kevés olyan civil szervezet van, ami igazán profi módon követi a nők és férfiak közötti esélyteremtés ügyét. Sokkal szolidárisabbak kellene hogy legyenek a nőszervezezetk egymással ahhoz, hogy jobb eredményeket tudjanak elérni. Azért tartom nagyon fontosnak ezt a mostani fórumot, mert nagyon sokszor azt élik meg a rendezvényeken a civil szervezetek, hogy nagyon kevés idő van a párbeszédre és ezért is tartottam rendkívül fontosnak azt, hogy igenis legyen egy olyan találkozó (és nagyon hálás vagyok az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának, hogy ezt a lehetőséget biztosította) ahol, mint most itt is a beszélgetésben részt vesz a témáért felelős terület a szakállamtitkára, Rauh Edit és Tóth Olga, a Magyar Tudományos Akadémia szociológusa. Nagyon fontos, hogy megszülessen az Európai Uniós Alkotmány, hiszen az lenne mindennek az alapja. Ugye ha van egységes Alkotmány, akkor egyrészt 90-95%-os fedettséggel tudjuk az Európai Uniós szabályozást megvalósítani. Jelenleg a Nizzai Szerződés az, ami ezt 70 -75%-ban megteszi. Sokkal egyszerűbb lenne például az energia-ügyi biztosnak, hogy a 27 tagállam nevében nyilatkozzon vagy mondjuk elmenni Kínában tárgyalni az egyszem külügyminiszternek sem pedig ugye külön mindenkivel tárgyalni.

Mik a Magyarországi projektek esetén a fő rendezőelvek?

Ezt fogalmazta meg egyébként Vladimir Spidla Biztos Úr 2007. január 30-31-én az első németországi esélyegyenlőségi csúcson: figyelemfelkeltés a diszkriminációmentesség jogára. Nagyon érdekes, készült egy tanulmány ezzel kapcsolatosan, hogy mit gondolnak a diszkriminációról a különböző területeken az emberek. A roma-ellenesség nagyon jellemző, mintegy 77 %-os még Európában, tehát nagyon fontos, hogy mondjuk erre is tudjunk figyelni. A második a képviselet, társadalmi vita arról, hogy miként lehet a diszkriminációval sújtott társadalmi csoportokat képviselni. Szükség van az elismerés, a sokféleség és az esélyegyenlőség fogalmának a tiszteletbentartása ill. a negyedik a tisztelet, egy összetartóbb szolidárisabb társadalom érdekében. Tudniillik a átalakult a család. Tehát a mai Európában a család nem a klasszikus értelemben vett család és bármilyen erőlködés ellenére sem lesz már az. Magyarországon 472 000 egyszülős család él, ami azt jelenti, hogy nagyon sok a válás, azaz minden második házasság ma válással végződik. Tehát mikor arról beszélek, hogy tisztelet, összetartóbb és szolidárisabb társadalom, akkor erről is kell gondoskodnunk. Nagyon fontos, hogy az adott családban, a még ideális családban a nő és férfi közötti partnerség mit jelent. Fontos, hogy már a kisgyerek értse azt, hogy a nő egyenlő férfi, anya egyenlő apa. Ebben az oktatásnak nagyon jelentős szerepe kell hogy legyen, mert egészen addig, amíg csak ősembereket látunk a történelem könyvben, és nincs ott az ősanya, holott ő is ott volt, hiszen amíg vadászott az ősember, addig az ősanya rőzsét gyűjtött, gyereket gondozott és szerintem félkézzel főzőtt menet közben. Ezeket a képességeket ma is hordozzák a nők.

Az esélyegyenlőségi projektek keretében országos esélyegyenlőségi hálózatok létrehozására kerül sor, kutatásokat fognak ösztönözni, esélyegyenlőségi terveket készítenek. Az esélyházakba szeretne a minisztérium több forrást juttatni a különböző rendezvényekre. Az év magyar költségvetése 130 millió forint, ugyanennyit, azaz 516 600 eurót tesz hozzá egyébként az Európai Unió.

Nyilatkozataiban sokszor elmondja, hogy azokban az országokban, ahol 25%-nál magasabb a nők aránya a politikában, „megszelídül" a közhangulat. Magyarországon ez az arány a képviselők között a 10%-ot sem éri el. (Miközben a nők aránya a magyar EP képviselők között eléri 38%-ot.). Hozott-e, és ha igen, milyen fontos változást hozott e tekintetben az EU-csatlakozás?

Gyakorlatilag ez az a kritikus tömeg, ami felett már a női hangok hallatszanak. Tehát a 10%-os női jelenlét, azaz a 40 a 386-ból a magyar politikában nagyon - nagyon kevés. Amikor én arról beszélek, hogy a rendszerváltás legnagyobb vesztesei a nők, akkor ezt azért mondom, mert már az 1980-as években is gyakorlatilag 30% nő volt a magyar Országgyűlésben. Ez a kötelező kvóta „ki lett borítva a csecsemővel együtt" a rendzserváltáskor. Magyarországon egy újfajta építketésbe kezdtünk, és ma gyakorlatilag a Magyar Szocilaista Párt (MSZP) az egyetlen, aki alkalmazza ezt az úgymond adminisztratív segédeszközt, egy segítőt a nők számára, hogy benne lehessenek a közéletben. Az Európai Parlamenti választás azért volt más, mint a magyar országgyűlési választás, mert ott volt egy kötelező 30%-os kvóta, amit ugye a siracusai miniszteri konferencia annak ideján eldöntötte. Én megfigyelő koromban jót vitatoztam Szájer József (EPP-ED) akkori delegáció vezetővel, mert azt mondtam neki, hogy nincs demokrácia női képviselet nélkül. Akkor nem volt női FIDESZ-es megfigyelés. Kérdezte, hogy miért fontos nekem. Mondtam, hogy mert a demokrácia az nőkkel és fériakkal együtt érvényes illetve azért lenne fontos, hogy ott is náluk is legyen nő, hogy tudjak kivel politizálni. Később aztán jött hozzám vissza, és mondta, hogy igazam volt. Úgyhogy nekem most nagyon fontos, hogy jelenleg 9 magyar nő van az Európai Parlamentben. Például az MSZP listaállításánal az derült ki, hogy amikor összeállították a listát, 5 nő 5 férfi volt rajta. Jelenleg 5 nő és 4 férfi van. Nagyon fontos az, hogy a Szabad Demokratáknál is egy cserével a két képviselő egyike nő és három nő van a FIDESZ-ben is. Az egy ugye Járóka Lívia (EPP-ED), aki most várja második kisbabáját, aminek természetesen most is nagyon örülünk.

Igen, a csatlakozás hozott változást, de nem eleget. Gyakorlatilag az Európai Parlamenti választások után volt választás Olaszországon, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és számos más országban, változás azonban nem történt. Az ami kötelező volt az EP-válaszásokon, azt senki nem érezte magára nézve kötelezőnek a nemzeti parlamenti választásoknál, azaz a kvóták betartását.

Sajnos a számok tekintetében sok változást nem hozott, még nem, mert ehhez idő kell, de más tagállamok példáján alapulva mindenképpen egy olyan folyamatnak kell elindulnia, amely egyértelműen a nők fokozottabb bevonására irányul többek között a döntéshozatalban is. Politikai akarat és szemléletváltás nagyon fontos lenne ehhez. Nyilvánvalóan ehhez kvóták elfogadása is szükséges, melyet a Magyar Szocialista Párt meg is tett, de más pártoknál ez még nem alakult ki.

Más kérdés az európai intézményrendszer, ahol mindig is előrébb jártak, mint itthon. Ez érvényesül az Európai Parlamenti helyeknél is. Épp ideje, hogy itthon is történjen előrelépés. Amúgy az európai átlag 23%, tehát jelentős elmaradásunk van. A legjobb példát a skandinávok képviselik, kiemelkedik Svédország, ahol a nők aránya eléri a 48%-ot, Magyarország hátulról a második, ami elfogadhatatlan. Minket csak Málta követ.

Döntéshozatal - parlamentek 2004 and 2006

Milyen, nőkkel kapcsolatos változásokra számíthatunk a hazai politikában?

Alapvetően én arra számítok, hogy a közösségi irányelvekben meghatározott kötelezettségek, az esélyegyenlőség a gyakorlatban is megvalósul.

A nemi hovatartozáson nyugvó hátrányos strukturális megkülönböztetés fennmaradása, a sok nőt érintő gyakran többszörös diszkrimináció, illetve a nemek közötti egyenlőtlenség indokolja a Közösség, valamint nemzeti szinten a kormányok fellépésének folytatását és fokozását, új módszerek és megközelítések elfogadását. Sajnos, a realitások között látnunk kell: ehhez nem elég a felkészültség, céltudatosság - folyamatosan kell bizonyítanunk és többet kell tennünk, mint férfitársainknak. Számunkra kettős a mérce és tőlünk folyamatos bizonyítást várnak. És mindezek mellett még a közélet és a média férfiközpontúságával, sztereotípiáival is birkóznunk kell! Nem pusztán előítéletekről vagy társadalmi beidegződésekről van szó: a nők számára a gyermeknevelés igen komoly problémát jelent a karrierépítés szempontjából. Tulajdonképpen a mai napig választaniuk kell a gyerek és a karrier között. Ezen mindenképpen változtatni kell. Nem csupán elvi okokból, esélyegyenlőség biztosítása érdekében, hanem abból a gazdasági szükségszerűségből is, amely az idősödő európai társadalom, a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának kihívásai, a csökkenő munkaképes lakosság és a születések számának folyamatos csökkenése okoz, s ez a férfiak érdeke is. Ennek érvényesülnie kell a politikában is.

A politika területe tradicionálisan férfi dominanciájú, így a politikus nőket gyakran tekintik kívülállónak, sőt alkalmatlannak. Erre rásegítenek a közvélemény-formáló médiumok, melyek sajnos gyakran élnek a hagyományos sztereotípiákkal, amikor női politikusokat mutatnak be. Egy európai kutatás szerint a megkérdezett politikusok maguk is úgy ítélték meg, hogy munkájukat és megítélésüket nem kis mértékben befolyásolja, hogy melyik nemhez tartoznak.

Jómagam többszörösen is érintve vagyok e kérdésekben - egyrészt az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnökeként, az Európai Szocialista Párt Nőtagozatának elnökeként, másrészt mint nőként és mint anyaként. Ismerem a nőket érintő problémákat és személyes tapasztalataim is meggyőztek abban, hogy bár az elmúlt években valami beindult, de messze állunk még céljaink megvalósításától. De következetesen ki kell állnunk és harcolnunk kell a folyamat továbbvitele érdekében.

"Férfi és nő azonos terhet kell, hogy vállaljon köz- és családi életben" - Mit gondol, milyen lépésekre lenne ehhez szükség Magyarországon a munkavállalás terén? A nők számára fontos lehetőség lenne a részmunkaidő vagy éppen a távmunka. Azonban a távmunkában itthon és az EU-ban a helyzet idehaza nem túl bíztató? Önnek erről mi a véleménye?

Szociológiai tanulmányok is megállapították, hogy a gazdasági függetlenség alapfeltétele a nők számára az, hogy van-e munkahelyük. A női foglalkoztatási szint az EU-25-ben 15%-kal marad el a férfiakétól, míg a munkanélküliség szinte azonos arányú. A férfiak kétszer olyan nagyobb eséllyel jutnak vezető, háromszor akkora eséllyel csúcsvezető állásba, mint a nők.

A nők foglalkoztatása az elmúlt években is jelentősen javult, de a különbségek továbbra is jelentősek, és mindig a nők vannak hátrányban. A munkaszervezésben lévő különbségek és a munkaerőpiaci megkülönböztetés nem csökken, ami a jelentős és állandó fizetési különbségben tükröződik.

Európában a foglalkoztatási növekedés mozgatója továbbra is a női munkaerő. A lisszaboni stratégia 2000. évi elindítása óta az EU-ban létrehozott nyolc millió állásból hat milliót nők töltöttek be. A 2005. év a tizenkettedik egymást követő év volt, amelyben a nők foglalkoztatási aránya növekedett, és elérte az 56,3 %-ot, azaz 2,7 ponttal volt magasabb a 2000-es szintnél, szemben a férfiak foglalkoztatási arányának 0,1 pontos növekedésével. E pozitív tendencia folytatása lehetővé tenné a lisszaboni célkitűzés megvalósítását arra vonatkozóan, hogy 2010-ben a nők foglalkoztatási aránya elérje a 60 %-ot. Hasonlóképpen az 55 évnél idősebb nők foglalkoztatási arányának növekedése határozottan gyorsabb volt a férfiakénál, és immár eléri a 33,7 %-ot, azaz közel 7 ponttal többet, mint 2000-ben.

A nők számára nagyon jelentős marad a szakmai élet és a magánélet összehangolásának fokozódó nehézsége és a háztartási és családi feladatok eloszlásának egyenlőtlensége. A 20 és 49 év közötti nők foglalkoztatási aránya 15 ponttal csökken, ha van gyermekük, míg a férfiaké 6 ponttal növekszik. Továbbá, a munkaerő rugalmasságának növekvő igényei nagyobb mértékben nehezednek a nőkre. A nők közel harmada (2006-ban 32,9 %) dolgozik részmunkaidőben, szemben a férfiak csupán 7,7 %-ával; a munkaviszonyban álló nők 14,8 %-a dolgozik határozott idejű szerződéssel, azaz arányuk egy ponttal több, mint a munkaviszonyban álló férfiaké. A rugalmas munkavégzési módokhoz való folyamodás személyes preferenciákat tükrözhet, de a nemek közötti jelentős különbség a férfiak és nők közötti egyenlőtlenséget hangsúlyozza az időbeosztás tekintetében.

A távmunka és a részmunkaidő tekintetében eltérő felfogás van az európai országokban, így eltérőek az adatok.  A jelenlegi magyar szabályozások sajnos nem előnyösek a részmunkaidős munkavállalás térhódításának, s ez a számokban is tükröződik.

Ugyanakkor a távmunka jelentős potenciállal, de nem hagyományokkal bír. Több felmérés is létezik, hogy a munkák jelentős részét távmunkában is ellehetne végezni, hiszen itt teljesítmény alapján történik a kifizetés, így az a munkáltató részére is előnyös. Ehhez persze a tradicionális hozzáállásnak is változnia kellene, hogy e téren előremozdulás történjen.

Részmunkaidőben dolgozók 2001 és 2006

Mit gondol, a 2011-es magyar soros elnökség hogyan tudja majd hatékonyan előmozdítani az esélyegyenlőség kérdését? Milyen főbb változtatásokra van szükség jelenleg a jövőbeli lépések megalapozásához?

Mivel ahogy már említettem, sajnos a sereghajtók közé tartozunk az esélyegyenlőségre vonatkozó statisztikai adatok szerint. Ez egy hosszú, fáradságos folyamat lesz, de optimista vagyok a siker tekintetében. Fontos, hogy a döntéshozatalban lévő nők bizonyítsák, hogy alkalmasak feladataik teljes körű elvégzésére és harcolni azért, hogy minél több nőtársunk előtt nyíljon meg ez a lehetőség. Meggyőződésem, hogy ha a politikai elitet és a közvéleményt az esélyegyenlőség mellé tudjuk állítani, biztosítható a siker. A magunk részéről mindent elkövetünk, hogy a soros elnökség idejére már előrelépést tudjunk felmutatni és ennek szellemében kiemelt figyelmet fordítsunk e kérdésre.

Nász Adrienn

Berlinben kezdetét veszi az esélyegyenlőség európai éve

Committee on Women's Rights and Gender Equality

European Year of Equal Opportunities for All

vissza