Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület honlapja
 
Főoldal
  Sajtószemle|Elemzések|Interjú|Héten az EP-ben|Gyakornoki program|  
  EP Corvinák|EU Kislexikon|Bibliográfia|Linkgyűjtemény|A szerkesztőség|Oldaltérkép|  
 
Alapinformációk
Az Európai Unió története
Az Európai Parlament Felépítése
Az Európai Parlament hatáskörei
Jövő
Európai Unió honlapja








Az oldal működését a Nemzeti Civil Alapprogram támogatta.
Az Európai Parlament Felépítése » Frakciók » Libereálisok és Demokraták Szövetsége Európáért
  • Angol elnevezés: Alliance of Liberals and Democrats for Europe
  • Képviselők száma: 90 parlamenti képviselő 20 tagállamból (a 732 fős Parlament 12,2%-a)
  • Frakcióvezető: Graham Watson (Egyesült Királyság - Liberal Democrats)

1. Eszmei háttér:

A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport a harmadik legnagyobb frakció az Európai Parlamentben, azonban mérete jelentősen eltér a két nagy frakciótól (az Európai Néppárt és Európai Demokraták 263, az Európai Szocialisták 200 képviselővel rendelkeznek), aminek következtében nem tud olyan komoly befolyást gyakorolni az európai politikára. Ezt ellensúlyozandóan a párt alternatívát kínál a szavazóinak, a szakpolitikai kérdésekben ragaszkodnak az ideológiai alapvetéseikhez.

A legfontosabb liberális alapelvek kötik össze Európa különböző liberális pártjait, amelyek első szövetsége 1947-ben megelőzte az európai integrációt. A második világháború borzalmait követően előtérbe kerültek azon liberális eszmék, amelyek az emberi jogokat, szabadságot, demokratikus elveket hangsúlyozzák. A tagok egyetértettek abban, hogy az alapvető emberi jogok csakis demokratikus rendszerekben valósulhatnak meg, amelyek biztosítják az egyenlő, általános és titkos választójogot.

1947-ben a Liberális Internacionálé tagjai manifesztumban fogalmazták meg a legfontosabb elveket, amelyek ma is alapul szolgálnak számukra egy-egy szakpolitikai kérdésben. Ezen elveket a következőkben lehet összefoglalni:

  • nemzetközi szervezetekhez való lojalitás, döntéseik elfogadása
  • emberi jogok tiszteletben tartása
  • nemzeti kisebbségek jogainak garantálása, tiszteletben tartása
  • hírek, szolgáltatások, árucikkek szabad áramlása a nemzetek között
  • szabad utazás az országok között
  • a fejlődő országok felzárkóztatásának elősegítése

A liberális pártok szövetsége az előbbi elvekre alapozva az európai integráció folyamatos támogatója volt és szorgalmazta a további mélyítést is. Kiemelkedően fontos lépés volt az Európai Parlament képviselőinek első közvetlen választása, amelyet a szövetség kezdetektől támogatott. Az első kampányra megfogalmazták a közösség legfontosabb célját: az emberek polgári és politikai jogainak európai szintű biztosítását.

Ezek az alapelvek a mai napig meghatározzák a képviselőcsoport működését. A 2004-es európai parlamenti választásokat követően 10 pontban fogalmazták meg alapelveiket.

  1. A béke biztosítása egy föderális hagyományokon alapuló Unióban, amely tiszteletben tartja a kulturális, nyelvi sokszínűséget és nyitott minden olyan európai állam számára, amely elfogadja a tagság kritériumait.
  2. Az Európai Unió, mint globális szereplő - az EU-nak egy véleményt kell képviselnie a világpolitikában.
  3. Demokratizálni, nyitottá és erősebbé kell tenni az EU intézményeit és fel kell ismerni azokat a módszereket, amelyekkel be lehet vonni azokat is a vitákba, akik ma kirekesztetteknek érzik magukat.
  4. Mivel Európa kisebbségek közössége, így fontos, hogy az EU garantálja az alapvető emberi jogokat minden állampolgára számára, és hogy felszámoljon mindenfajta diszkriminációt.
  5. A társadalom célja az egyéni önmegvalósítás úgy, hogy mindenki számára a legmagasabb fokú oktatást biztosítsák.
  6. A gazdasági együttműködés további erősítése főleg az euró bevezetése után.
  7. A befizetett pénz értékének biztosítása az adófizetők számára, a csalások mielőbbi felderítése, a felesleges bürokrácia felszámolása.
  8. Európát világelsővé tenni a környezetvédelem terén.
  9. Előnyt kovácsolni a globalizációból.
  10. Az európai régiók szerepének növelése, olyan strukturális politika kialakítása, ami a legelmaradottabb régiókat támogatja.

2. Történeti háttér:

Az első koalícióra 19 európai liberális párt között 1947-ben került sor. A pártok közötti szövetség első alapdokumentumának a liberális manifesztumnak megfogalmazására Oxfordban került sor. (Ennek tartalmát lásd az Eszmei háttér címszó alatt.) A következő találkozó 1967-ben volt ismét Oxfordban. Ekkor fogadták el az oxfordi deklarációt, ami megerősítette a húsz évvel korábban elfogadott manifesztum alapelveit. Emellett új problémákra is felhívta a figyelmet, például a szegények és gazdagok közötti egyre növekvő különbségekre. A Liberális Internacionálé harmadik alapdokumentuma az 1981-es római felhívás, amelyben megjelennek a liberális válaszok az „új kor" problémáira. A fő kérdéseknek ekkor a környezetvédelmet és a jóléti állampt jelölték meg.

Az első liberális frakciócsoport az 1979-os első közvetlen Európai Parlamenti választások alkalmával jött létre. Az Európai Közösség Liberális Pártjainak Szövetsége 9 párt koalíciójából állt össze. Ezt követően 1986-ban alakult meg az Európai Liberális, Demokrata és Reform Párt (ELDR) a catanai kongresszuson a mai formájában.

Az 1999-es európai parlamenti választásokon a frakció 51 képviselővel rendelkezett a 626 fős parlamentben, ez a mandátumok 8%-a volt. A választásokat követően ismételten Pat Cox lett a frakció vezetője, akit később 2002-ben megválasztottak az Európai Parlament elnökének. A frakció számára ez a ciklus kiemelten sikeres volt, hiszen az Európai Bizottság elnöke Romani Prodi pártja, az il Democratici szintén a liberálisok csoportjához tartozik.

A 2004-es választások a frakció összetételében és nevében is változásokat hoztak. A választásokat követően Graham Watson a frakció vezetője jelentette be a névváltoztatást, amely szerint az ELDR utóda a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért lett. A korábbi liberális pártokhoz csatlakozott a konzervatív frakcióból kiváló francia UDF, a litván Munkás Párt és az olasz Margaréta Párt. Ennek következtében a 80 fővel induló képviselőcsoport mára 89 képviselővel rendelkezik, ami a megszerezhető mandátumok 12%-a. Ezzel a bővüléssel olyan centrista csoportokat integrált magába a frakció, amelyek tovább erősíthetik a pozícióját elsősorban az integráció elmélyítése irányába.

2. 1. Pártszövetség működése:

A 2004-es választások eredményeképpen az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért frakció, amely ilyen formájában először szerepelt a választásokon, a harmadik legnagyobb frakciója az Európai Parlamentnek 89 képviselővel 20 országból. A frakció tagjai azon pártok képviselői lehetnek, amelyek vagy a European Democratic Party (EDP) vagy a European Liberal, Democrat and Reform Party (ELDR) tagjai. Ezenkívül bizonyos feltételek mellett, és a képviselők beleegyezésével ezeken a szövetségeken kívüliek is csatlakozhatnak a frakcióhoz.

A frakció első embere a frakcióvezető, elnök (President), akinek munkáját a frakcióvezető helyettesek segítik (a szervezet alapszabályzata szerint vice-president). Jelenleg 5 képviselő tölt be ilyen pozíciót. Egyikük a pénzügyi irányítási funkciókat látja el, egy másik képviselő pedig a „whip" szerepét tölti be, akinek feladata a frakción belüli egység fenntartása. Érdekesség, hogy megválasztásukkor holtverseny esetén a rangidős nyeri el a pozíciót. A megválasztottak a funkciót 2 és fél évig töltik be. Az alapszabályzat szerint ezen kívül az elnökségnek megfelelő arányban kell képviselnie a különböző nemzetiségeket és a két nagy szövetséget (EDP és ELDR), amelyekből a frakció tagjainak többsége kikerül.[1]

2. 2. Frakcióvezető - Graham Watson

Graham Watson a brit Liberális Demokraták pártjának tagja, akit elsőként választottak meg a párt európai parlamenti képviselőjének. A Liberális Demokraták pártjának a sajátos brit kétpártrendszerben nincs esélye arra, hogy megszerezze a szavazatok többségét és kormányzó párttá váljon. Éppen ezért, különösen fontos számukra az Európai Parlamentben való aktív részvétel. A párt az EP harmadik legnagyobb frakciójába a tagállamok közül az egyik legtöbb, 12 képviselőt tudta küldeni.

Graham Watson 2002. januárjától vezeti a liberális frakciót az Európai Parlamentben. A frakcióvezető skót származása következtében kiemelten fontosnak tartja a régiók szerepét az EU-ban. Az önálló skót parlament létrejötte 1999-ben szerinte jól példázza az Európai Unióban is érvényesülő folyamatokat, miszerint a regionális kormányzás egyre jobban megerősödik. Ezt mutatja, hogy egyre több régiónak van közvetlen képviselete Brüsszelben (elsősorban autonóm spanyol területek, belga és skót területek), amelyek közül többnek joga van az EU-val közvetlenül tárgyalni.[2] Graham Watson különösen fontosnak tartja a régiók további erősítését, amely politikát az egész frakció támogatja.

A frakcióvezető saját honlapja:www.grahamwatsonmep.org

3. Az ALDE pártjai:[3]


Belgique / België / Belgien / Belgium (6 képviselő)
Vlaamse Liberalen en Democraten

Movement Reformateur


Česká Republika / Csehország
Nincs tag


Danmark / Dánia (4 képviselő)
Det radikale Venstre

Venstre Danmarks Liberale Parti

Deutschland / Németország (7 képviselő)
Freie Demokratische Partei

Eesti Vabariik / Észtország (2 képviselő)
Centre Party of Estonia

Estonian Reform Party - Liberals

Ελλάς / Görögország
Nincs tag

España / Spanyolország (2 képviselő)
CiU

PNV


France / Franciaország (11 képviselő)
UDF-Europe


Ireland / Írország (1 képviselő)
Párt nem tagja - Marian Harkin (független jelölt)

Italia / Olaszország (12 képviselő)
"la Margherita"

Italia Dei Valori

MRE

Radicals


Kipriaki Dimokratia / Ciprus (1 képviselő)
DIKO Dimokratiko Komma - Democratic Party

Latvijas Republika / Lettország (1 képviselő)
Latvia's Way


Lietuvos Respublika / Litvánia (7 képviselő)
Lithuanian Liberal Centre Union

Lithuanian Labour Party

Luxembourg / Luxemburg (1 képviselő)
Demokratesch partei

Parti Démocratique

Magyar Köztársaság (2 képviselő)
Szabad Demokraták Szövetsége - Alliance of Free Democrats


Nederland / Hollandia (5 képviselő)

Democraten 66

Volkspartij voor Vrijheid en Democratie

Österreich / Ausztria (1 képviselő)
Die Liberalen


Portugal / Portugália

Nincs tag


Repubblika ta' Malta / Málta

Nincs tag


Rzeczpospolita Polska / Lengyelország (4 képviselő)
Partie Demokratyczna


Slovenská Republika / Szlovákia (8 képviselő)
Slovenská demokratická a krest'anská únia (SDKU) / Slovak Democratic and Christian Union
Strana mad'arskej koalície (SMK) / Party of Hungarian Coalition MKP
Krest'anskodemokratické hnutie (KDH) / Christian Democratic Movement of Slovakia

Republika Slovenija / Szlovénia
Liberalna Demokracija Slovenije


Suomi / Finnország (5 képviselő)
Suomen Keskusta

Svenska Folkpartiet

Sverige / Svédország (3 képviselő)
Centerpartiet

Folkpartiet Liberalerna

United Kingdom / Egyesült Királyság (12 képviselő)
Liberal Democrats

3. 1. Bizottságok, amelyeknek elnökei a frakcióból kerülnek ki:[4]

Név (nemzetiség)

Bizottság

Személyes weblap

CAVADA, Jean Marie (francia)

Állampolgári Jogok, Bel- és Igazságügy

jean-marie.cavada@europarl.europa.eu

 

MORILLON, Philippe (francia)

Halászat

philippe.morillon@europarl.europa.eu

 

COSTA, Paolo (olasz)

Közlekedés és Idegenforgalom

http://www.paolocostavenezia.org

3. 2. Magyar képviselők

Név

Párt

ENP-ED-ben betöltött tisztség

Európai Parlamentben betöltött tisztség

SZENT-IVÁNYI István[5]

Szabad Demokraták Szövetsége

3. alelnök

  • A Koreai-félszigettel folytatott kapcsolatokért felelős küldöttség Alelnök
  • Külügyi Bizottság Tag
  • Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság Póttag
  • Az európai országoknak a CIA által foglyok szállítása és illegális fogva tartására való állítólagos használatával foglalkozó ideiglenes bizottság Póttag
  • Az EU-Románia Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldött Póttag

 

 

MOHÁCSI Viktória[6]

Szabad Demokraták Szövetsége

 

  • Jogi Bizottság Tag
  • Az EU-Kazahsztán, EU-Kirgizisztán, EU-Üzbegisztán Parlamenti Együttműködési Bizottságokba delegált küldöttség és a Tadzsigisztánnal, Türkmenisztánnal és Mongóliával folytatott kapcsolatokért felelős küldöttség Tag
  • Költségvetési Bizottág Póttag
  • Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Póttag

 

3. 3. Magyar képviselők jelentősebb felszólalásai a közelmúltban 2004 óta

Szent-Iványi István

A négy szabadság egyike, amelyre az Európai Unió épül, a munkaerő szabad áramlása. A nyolc új kelet-közép európai tagállam (Málta és Ciprus kivétel ezen szabályozások alól) állampolgárai előtt 2004-ben csak 3 tagállam, Nagy-Britannia, Írország és Svédország nyitotta meg munkaerőpiacát. A 2006-os év az Európai Mobilitás éve, amelynek keretében szólalt fel Szent-Iványi István, az ALDE frakció tagja az újakat érő megkülönböztetéssel szemben. Felszólalásában elfogadhatatlannak tartotta, hogy másodrangú állampolgárai vagyunk az EU-nak, annak ellenére hogy mára bebizonyosodott, hogy a régi tagállamok félelme az őket elárasztó munkásoktól és ennek negatív hatásaitól alaptalannak bizonyult. Ezzel egy időben üdvözölte Portugália, Spanyolország és Finnország döntését (később Görögország is csatlakozott hozzájuk), miszerint ezek az országok is minden korlátozás nélkül nyitják meg munkaerőpiacukat a nyolcak előtt.[7]

Mohácsi Viktória

Az elmúlt 5 évben az Európai Unió 750 millió eurót költött a romák helyzetének javítására. A képviselőasszony egyik kezdeményezője volt annak, hogy a romákkal kapcsolatos problémák megvitatásra kerüljenek az Európai Parlamentben. Mohácsi Viktória kiemelte, hogy ez az összeg nem tudta megoldani a problémákat, hiszen a munkanélküliség tovább nőtt és egyre növekszik a diszkriminatív esetek száma is. Hangsúlyozta továbbá, hogy a roma nők kérdését kiemelten kell kezelni. „Nagyon jó lenne, hogyha ezeket az ügyeket kezelnénk, és az is jó lenne, hogyha nem kevernénk össze a roma tradíciókat a diszkriminációellenes küzdelemmel."[8]

4. Álláspontok

4. 1. Alkotmányos Szerződés

Az ALDE frakció egyik legnagyobb támogatója volt az Alkotmányos Szerződésnek, a ratifikáció időszakában minden országban folytattak kampányt a siker érdekében. A liberálisok Silvana Koch-Mehrin vezetésével egy munkacsoportot is létrehoztak, amely az „Igen" című kampányt irányította. Ennek részeként többek között egy honlapot hoztak létre, az Alkotmányos Szerződés népszerűsítésére. Az alábbiakban a kampányból olvasható tíz ok, amiért az ALDE támogatta az Alkotmányos Szerződés elfogadását. [9] Az Alkotmányos Szerződés:

1. legitimmé teszi az Európai Uniót, modernizálja az intézményrendszerét, ezzel növelve az EU hatékonyságát;

2. tisztázza az EU céljait és meghatározza az EU értékeit, alapelveit. Ezzel az Unió döntéshozatala hatékonyabbá és racionálisabbá válik;

3. megerősíti az európai parlamentáris demokráciát. Az Európai Parlament törvényhozóvá válik az Európai Tanács mellett. A nemzeti parlamentek hatalma is megnövekszik az EU törvényhozásában;

4. demokratikusabbá teszi az EU költségvetést, a képviselők teljes ellenőrzést kapnak az EU kiadásai felett;

5. szerint a Parlament felelősségre vonhatja a Bizottságot;

6. biztosítja a Tanács átláthatóságát, a törvényalkotáskor elhangzó vitáknak és a szavazásnak nyilvánosnak kell lennie;

7. a polgárt helyezi az EU integráció középpontjába. Az Emberi Jogok Kartája az EU-ra és az összes tagállamra kötelező érvényű lesz;

8. lehetővé teszi, hogy az EU önálló szereplő legyen a világpolitikában., hiszen az EU Külügyminisztere képviseli és határozza meg az EU közös álláspontját a világszínpadon;

9. szorgalmazza a tagállamok közötti szolidaritást természeti katasztrófák és terrortámadások esetén;

10. lehetővé teszi, hogy egymillió polgárnak joga van jogalkotási kezdeményezés benyújtására.

Annak ellenére, hogy a frakció egyértelműen támogatta az elfogadott szöveget, a francia és a holland elutasító népszavazások miatt ma annak módosítását szorgalmazzák. Andrew Duff a képviselőcsoport szóvivője az Alkotmányos Szerződés kérdésében elmondta, hogy ideje lenne, ha az EU nyilvánosan is elismerné, hogy a jelenlegi szöveg elbukott és nem léphet hatályba. Szerinte a kérdésben a Parlamentnek kellene átvenni a vezető szerepet, hiszen sem a Bizottság, sem a Tanács nem képes életképes megoldást találni a patthelyzetre. [10]A frakció tagjai azt javasolják, hogy egyszerűbb szövegű, rövidebb, az átlagember számára jobban érthető olyan alkotmánnyal kellene újra az állampolgárok elé állni, amely kizárólag az EU legfőbb elveit, célkitűzéseit tartalmazza. A módosításra mindenképpen szükség van, hiszen kétszer nem lehet ugyanazt a szöveget a tagállamok elé terjeszteni.

A frakció a jelenlegi átmeneti, úgynevezett gondolkodási vagy mérlegelési időszakban is konkrét lépéseket vár az EU intézményeitől. Éppen ezért a 2006. júniusában tartott parlamenti ülésre két módosító javaslatot nyújtott be a kívánatos lépésekkel kapcsolatosan a kérdésről szóló jelentéshez:[11]

1. felhívja az Európai Tanácsot, hogy ismerje el, a 2004-es Alkotmány a jelenlegi formájában nem léphet hatályba.

2. felhívja az EU intézményeinek a figyelmét arra, hogy vizsgálja meg, milyen strukturális átalakításokra és egyéb módosításra van szükség amiatt, hogy a francia és holland polgárok nemet mondtak az alkotmányra.[12]

A frakció azt javasolja, hogy az Európai Tanács hívjon össze egy kormányközi konferenciát már 2007-ben, hogy minél hamarabb egy új szöveggel állhasson elő. Azt szeretnék, ha a népszavazások az egyes tagállamokban a következő európai parlamenti választásokkal egy időben történnének.[13]

4. 2. Bővítés

A frakció mindig is egyik céljaként fogalmazta meg az EU további bővítését, hiszen véleményük szerint egy minél szélesebb európai integráció adhat választ a 21. század kihívásaira. Úgy értékelik, hogy a globális kihívásokkal szemben hatékonyan csak egy szupranacionális szervezet veheti fel a versenyt. Ez azt jelenti, hogy egy olyan uniót képzelnek el, aminek kiterjedt tagsága van és a tagállamok közötti együttműködés olyan közös értékekre épül, mint a demokrácia, az emberi jogok, a szabad piac.

A liberálisok kiemelten fontosnak tartják a közép-kelet európai országok csatlakozását, mivel a tagságot a demokrácia garanciájának tekintik ebben a régióban. A 2004-es bővítés melletti elkötelezettségük bizonyítéka, hogy az ELDR pártkongresszusa 2000-ben határozatot fogadott el a "Megreformált Unió Kibővítéséről, mint Történelmi Kötelességről." címmel.[14] Ebben a dokumentumban külön kihangsúlyozták Nyugat-Európa morális kötelezettségét Európa újraegyesítésére. A bővítést politikai szükségszerűségnek is tekintik, és a csatlakozási tárgyalások során végig ragaszkodtak ahhoz, hogy a koppenhágai kritériumok teljesítését követően azonnal történjen meg a bővítés.

A frakció bővítésiránti elszántságát mutatta az a gesztus is, hogy az említett konferencián, közvetlenül a nizzai csúcs előtt a csatlakozni kívánó országok liberális pártjainak képviselői is részt vettek a tárgyalásokon és velük együtt alakították ki a párt álláspontját és a közös célokat. Elsődleges cél volt, hogy minél előbb meghatározzák a csatlakozás időpontját és hogy a bővítés után se lehessen első- és másodrangú tagokat megkülönböztetni.

A 2004-es bővítést követően is megerősítették, hogy az új tagokat egyenrangúként kell kezelni. Az ALDE az európai parlamenti választásokat követően a szlovák Bronislaw Geremeket jelölte az EP elnöki tisztére.[15] Annak ellenére, hogy a frakció nem tudott elég támogatást szerezni jelöltjének, mégis történelmi gesztusnak tekinthető egy új tagállam polgárának jelölése egy ilyen magas posztra.

4. 3. Bulgária, Románia

Az Európai Bizottság ajánlását, majd a tagállami kormányok képviselőinek jóváhagyását követően, miszerint Románia és Bulgária 2007. január 1.-től az Európai Unió tagja lesz, Graham Watson az ALDE frakció nevében üdvözölte a döntést, amely szerinte mindegyik fél számára előnyös lesz. A szabad piac megvalósítását zászlajára tűző liberális frakció úgy gondolja, hogy ezzel a bővítéssel, vagyis az olcsó munkaerővel rendelkező országok taggá válásával megakadályozható a tőke elvándorlása az EU-ból.

A liberális frakció mindig is a bővítés élharcosa volt, így ezen két ország csatlakozását is támogatta, bár bizonyos fenntartásokat azért megfogalmaztak velük szemben. Az uniós tagságot azért tartják különösen fontosnak mindkét ország számára, mert főleg a friss demokráciákban tűnik úgy, hogy a problémák akkor kerülnek megoldásra, ha van egy külső kényszerítő erő, jelen esetben az EU, ami ezt szorgalmazza. Éppen ezért, a frakció elengedhetetlennek tartja, hogy a tagság ellenére az országok folytassák a reformokat. A frakció két területre hívja fel a figyelmet, az egyik a bűnözés elleni küzdelem, a másik a kisebbségek védelme, különösen a roma kisebbség helyzete, aminek minősége elfogadhatatlan a két országban. A csatlakozás egyértelmű támogatása ellenére, a korábbi bővítésekhez hasonlóan szükségesnek tartják átmeneti időszak fenntartását bizonyos területeken.[16]

4. 4. Törökország

„Amennyiben az európaiak elutasítják a civilizációk összeütközésének elméletét, üdvözölnünk kell egy egészséges török liberális demokráciát az Európai Unióban"[17] - mondta Graham Watson a megvalósult és folyamatban lévő török reformok elismeréseképpen. Úgy értékelték, hogy Törökország teljesítette a Koppenhágai kritériumokat, amelynek egy kiemelten fontos lépése volt az Ankarai Egyezmény, ami elismerte az EU-hoz újonnan csatlakozott 10 tagállamot, köztük Ciprust. A liberálisok frakciója ezt egy fontos lépésnek tekinti a ciprusi kérdés megoldása felé. A végleges megoldás pedig mindenképpen alapfeltétele lesz a későbbi török tagságnak. A frakció többsége támogatta a csatlakozási tárgyalások 2005. október 3-i megkezdését Törökországgal, amit egy olyan lehetőségnek tekintettek, amely elvezethet az iszlám és a kereszténység között húzódó határok lebontásához. Az EU-nak ugyanis a liberálisok nem az a célja, hogy egy szuperállamot hozzon létre, hanem egy közös értékeken alapuló közösséget, amely nyitva áll minden európai előtt, aki egyetért ezekkel az alapelvekkel.

A képviselőcsoport, annak ellenére, hogy elégedett az eddigi eredményekkel, további reformokat szorgalmaz. A frakció nélkülözhetetlennek tartja a büntetőtörvénykönyv módosítását, szigorúbb büntetés alkalmazását a kínzás bűntettének elkövetése esetében. Ezen túl kiemelten fontos a szólásszabadság és gyülekezési alapjogok szélesebb körben való biztosítása. A frakció általános támogatottsága azonban nem jelenti azt, hogy automatikusnak tekintenék Törökország tagságát. Sőt vannak olyan pártok és képviselők a liberális frakción belül, akik tagság helyett partneri viszonyt képzelnek el. Közéjük tartozik például Marielle de Sarnez a francia UDF képviselője.

4. 5. Közös Kül- és Biztonságpolitika

Az ALDE frakció támogat egy olyan közös kül- és biztonságpolitikát, amelynek célja, hogy európai értékek alapján biztosítson békét és biztonságot. Azonban úgy érzik, hogy eddig az Európai Unió sikertelen volt ezen célok elérésében. Példaként lehet említeni, hogy a demokrácia és stabilitás helyett az EU olyan államokat támogat, mint Tunézia, Egyiptom vagy Szíria. Ezen túl az ALDE kritikával illeti azon európai vezetőket, akik elítélően nyilatkoztak az egyetlen demokratikusan megválasztott kormányról az arab világban, a palesztin kormányról. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az ALDE nem ért egyet azzal, hogy a Hamasz utasítsa el az erőszakot és fogadja el a két állam megoldást. Ugyanakkor, Izraelnek is el kell fogadnia ezt.[18]

A liberálisok szerint az európai külpolitika középpontjában a békés konfliktuskezelésnek kell állnia. Ezzel az EU ellensúlyt képezhet az agresszívabb amerikai külpolitikának, és elismerést nyerhet magának, amivel biztosíthatja a békét a régióban. Ennek része lenne a demokratikus változások elősegítése a kelet-európai régióban és a Balkánon.

4. 6. Költségvetés:

A 2007-2013-as költségvetés az intézmények közötti hosszú egyeztetési folyamat végeredményeképpen jöhetett csak létre. Az ALDE képviselőcsoport eredményesnek érzi a tárgyalásokat, hiszen a végeredmény szerint a régiók a költségvetés 35,2 %-át, mintegy 308.4 milliárd eurót kapnak.[19] Mint már más fejezetekben is láthattuk a frakció különösen nagy hangsúlyt fektet a régiókra, mivel szerintük a szubszidiaritás elvének megfelelően, a problémák a leghatékonyabban a megjelenésükhöz legközelebbi szinten oldhatók meg. A pozitív eredmény valószínűleg annak is köszönhető, hogy a Kohéziós Alap rapportőri tisztjét az olasz ALDE képviselő, Alfonso Andria töltötte be.

Szintén sikernek könyvelhető el, hogy végre elismerésték: az eddigi politikával szemben nem a mezőgazdasági vagy vidéki övezetek élveznek prioritást, hanem a városi, ipari területek. Ez azt jelenti, hogy városi újjáépítéseket, infrastrukturális fejlesztéseket, kutatásokat támogatnának ezekből a forrásokból.

A képviselőcsoport üdvözölte azt a döntést is, hogy ezen túl az Európai Parlamentnek nagyobb ellenőrző szerepe lesz a költségvetés felett. Ebben a tekintetben azt lehet kiemelni, hogy a 7 éves ciklus félidejében átvizsgálásra kerülnek a közös mezőgazdasági politikára fordított összegek, valamint a közösségi költségvetés saját forrásainak rendszere. A parlament megnövekedett szerepe ebben a kényes témában különösen fontos lehet.[20]



[1] http://eld.europarl.eu.int/content/default.asp?PageID=709

[2] http://eld.europarl.eu.int/9/MMPDHLGDBBEEDCDBACALDKFJPDBN9AF4F39DTY73BY9LI7TOA/docs/DLS/2006-STAFF-0729-01-EN.htm

[3] http://eld.europarl.eu.int/content/default.asp?PageID=362

[4] http://eld.europarl.eu.int/content/default.asp?PageID=741

[5]http://www.europarl.europa.eu/members/expert/groupAndCountry/view.do?language=HU&id=23830

[6] http://www.europarl.europa.eu/members/public/geoSearch/view.do?country=HU&partNumber=1&language=HU&id=30099

[7] http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+CRE+20060313+ITEM-022+DOC+XML+V0//HU&language=HU&query=INTERV&detail=1-170

[8] http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+CRE+20060601+ITEM-004+DOC+XML+V0//HU&language=HU&query=INTERV&detail=4-032

[9] http://eld.europarl.eu.int/content/default.asp?PageID=689

[10] Duff, Andrew: European Liberal Democrats demand action to solve the Constitutional Crisis 2006. június 14. http://www.alde.eu/index.php?id=42&tx_ttnews[pointer]=8&tx_ttnews[tt_news]=7912&tx_ttnews[backPid]=54&cHash=8a4782165a

[11] http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?OBJID=118886&L=HU&NAV=X&LSTDOC=N

[12] Duff, Andrew: European Liberal Democrats attack government apathy on EU constitution 2006. június 9. http://www.alde.eu/index.php?id=42&tx_ttnews[pointer]=8&tx_ttnews[tt_news]=7928&tx_ttnews[backPid]=54&cHash=136ee6ca8e

[13] Future of Europe: Time to prepare for renegotiation of the Constitution says De Sarnez (ALDE Vice-President) 2006. május 16. http://www.alde.eu/typo3conf/ext/bzb_securelink/pushFile.php?cuid=&file=fileadmin%2Fmemberdocs%2F2006-STAFF-0610-01-EN.htm

[14] Szent-Iványi István - Udvarvölgyi Zsolt: Az Európai Liberálisok és Európa Újraegyesítése

http://www.c3.hu/~eufuzetek/index_2021.php?nagyra=konyvespolc/9-3-libszentiv.html

[15] Megalakult az EP liberális centrista frakciója. 2004. november 22. http://hvg.hu/itthon/000000000058A8BD.aspx

[16] Watson, Graham: Romania and Bulgaria 2006. szeptember 26. http://www.grahamwatsonmep.org/speeches/72.html

[17] Watson, Graham: If Turkey can reform than Turkey can join 2004. szeptember 23. http://www.alde.eu/index.php?id=42&L=0&tx_ttnews[cat]=171&tx_ttnews[tt_news]=4325&cHash=33f45bb234

[18] Watson, Graham: Common foreign policy perspectives 2006 - Common foreign and security policy 2004 2006. Február 14. http://www.alde.eu/index.php?id=42&L=0&tx_ttnews[pointer]=2&tx_ttnews[tt_news]=6522&tx_ttnews[backPid]=139&cHash=5f18795542

[19] Structural funds will become more flexible, less bureaucratic and will be better spent 2006. július 4. http://www.alde.eu/index.php?id=42&L=0&tx_ttnews[cat]=88&tx_ttnews[tt_news]=7863&cHash=1f3f17e0dd

[20] Financial Perspectives: ALDE group broadly satisfied that agreement is reached with Council 2006. április 5. http://www.alde.eu/typo3conf/ext/bzb_securelink/pushFile.php?cuid=&file=fileadmin%2Fmemberdocs%2F2006-STAFF-0439-01-EN.htm

 
HÖOK a Hallgatókért Alapítvány honlapja