Európai Parlamenti Szemle

Az Európai Parlament munkáját mintegy 4000 fős állandó létszámú Főtitkárság támogatja. A tisztviselők az Európai Unió összes tagállamából származnak és nyilvánosan kiírt pályázat, úgynevezett versenyvizsga (1) alapján alkalmazzák őket Minden frakciónak vannak saját alkalmazottai, de a képviselők munkáját parlamenti asszisztensek is segítik. A Főtitkárság működése számítások szerint az uniós állampolgároknak évente 2,5 euróba kerül fejenként, ami az EU teljes költségvetésének 1,2%-a.[1] A Főtitkárság alkalmazottainak legnagyobb része Luxembourgban tevékenykedik, Brüsszelben jobbára a bizottsági titkárságok és a politikai csoportok asszisztensei dolgoznak. A Strasbourgban sorra kerülő hétfőtől csütörtökig tartó plenáris ülésekre pedig szinte a teljes brüsszeli apparátus a francia városba költözik.

A főtitkárság fő feladata koordináló jellegű: az Európai Parlamentben a különböző ülések szervezése és a jog munka összehangolása.

A Főtitkár az Európai Parlament legmagasabb rangú hivatali elöljárója, és ezen a jogcímén igazgatja a főtitkárságot.
A Jogi Szolgálat az Európai Parlament jogi képviselője és jogi tanácsadója.
A Belső Politikák Főigazgatóságának feladata a parlamenti bizottságok munkájának összehangolás a belső politikák terén. Ez a főigazgatóság felelős részben a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament közötti kapcsolatért is.
Az Elnökségi Főigazgatóság felelős a plenáris ülések megszervezésével és lefolytatásával kapcsolatos minden kérdésért pl. szövegek ellenőrzése, segítségnyújtás a képviselőknek
A Fordítási és Kiadási Főigazgatóság hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Parlament megfelelhessen az írásbeli többnyelvűség politikai követelményeinek.
Az Infrastrukturális és Tolmácsolási Főigazgatóság felelős a logisztikai feladatokért és a megfelelő infrastruktúráért, hogy az Európai Parlamentben zavartalanul folyhasson a munka. (A tolmácsok feladatairól lásd lent részletesebben)
A Külső Politikák Főigazgatóságának feladata a parlamenti bizottságok munkájának összehangolás a külső politikák terén. A belső Politikák Főigazgatóságával együtt felel a nemzeti parlamentek és az Európai parlament kapcsolataiért.
A Pénzügyi Főigazgatóság feladata többek között az Európai Parlament költségvetésének előkészítése, a z Európai Parlament által költségvetési és pénzügyi téren hozott aktusok szabályszerűségének ellenőrzése.
A Személyzeti Főigazgatóság, mint neve is mutatja, az Európai parlament személyzeti ügyeiért felelős.
A Tájékoztatási Főigazgatóság célja és feladata a média és az állampolgárok tájékoztatása az Európai Parlament tevékenységéről. A cél megvalósítása érdekében hozta létre a tájékoztatási irodák hálózatát is.

Az egyik legnagyobb kihívás, amivel az Európai Parlamentnek szembe kell néznie működése során, az a soknyelvűség akadálya. A 2004-es bővítéssel az Unió hivatalos nyelveinek (2) száma szinte megkétszereződött, Románia és Bulgária csatlakozása után pedig ez a szám tovább emelkedik majd. Január elsejétől az Uniónak várhatóan 23 hivatalos nyelve lesz. Az uniós intézményekben történő tolmácsolás fejenként 38 eurócentjébe került minden EU-s polgárnak 2005-ben. Az EP-képviselőket a választók nem a nyelvtudásuk alapján választják meg, így az igazságosság érdekében az Európai Parlament eljárási szabályzata (3) minden képviselőnek biztosítja a jogot a választott hivatalos nyelv használatára. Ezért a világon az EP használja a legtöbb tolmácsot: 350 állandó tolmácsa mellett 400 szabadúszót is alkalmaz, ha arra szükség van.

A munka jelenleg húsz nyelven folyik az Európai Parlamentben, ami 380 lehetséges nyelvpárt jelent. A tolmácsok az ülésteremre néző, háromfős fülkékben foglalnak helyet. Nagyon fontos, hogy ne csak hallják, hanem lássák is a képviselőket, mivel nem fordítanak, hanem a képviselő üzeneteit közvetítik. Ebbe beletartoznak a gesztusok is. A tolmácsoknak tökéletesen kell beszélniük anyanyelvüket és ezen felül még legalább két nyelvet magas szinten. Ezen felül a tolmácsnak az EU tevékenységének minden területén szakértelemmel kell rendelkezniük.[3]

A Tolmácsolási Igazgatóság feladata az Unió intézményeinek ülésein a tolmács- és konferenciaszervező szolgáltatások biztosítása. Élén egy igazgató áll, akinek a munkáját tanácsadók és egységvezetők segítik. Minden hivatalos nyelvnek saját nyelvi egysége van. Ezen kívül külön egysége van szinte minden fontosabb feladatnak: pl.: ülések és konferenciák szervezéséért felelős egység, tolmácsolási Programozó Egység, kisegítő konferenciatolmácsokat toborzó egység.

A háromfős tolmácsolási fülkében is van egységvezető, aki a fülkében dolgozó valamennyi tolmács adminisztratív feladataiért is felelős (munkabeosztás, értékelés, ellenőrzés, új jelentkezők vizsgáztatása)[4]

(1): Aki az Európai Parlament vagy más közösségi intézmény alkalmazottja akar lennie, annak egy úgynevezett versenyvizsgán kell megfelelnie. Ötféle ilyen vizsga létezik, amelyek további szintekre oszlanak. Így az állampolgárok különböző tisztségeket pályázhatnak meg. A versenyvizsgára a felhívást az Európai Unió Hivatalod lapjában és a nemzeti napilapokban olvashatjuk. További információkat és a vizsgák előzetes menetrendjét megtalálod az Európai Közösségek Személyzeti Felvételi Hivatalának [www.europa.eu/epso ] hivatalos honlapján.[5]

1) angol 2) német 3) francia 4) olasz 5) dán 6) svéd 7) finn 8) spanyol 9) portugál 10) görög 11) magyar 12) szlovák 13) cseh 14) szlovén 15) lengyel 16) észt 17) lett 18) litván 19) máltai 20) holland

2. Minden képviselőnek jogában áll a Parlamentben az általa választott hivatalos nyelven felszólalni. A hivatalos nyelvek egyikén tartott felszólalásokat a többi hivatalos nyelvre és az Elnökség által szükségesnek ítélt más nyelvekre szinkrontolmácsok fordítják.

3. A bizottsági és küldöttségi ülések során a bizottság által használt és a bizottság vagy a küldöttség tagjai és póttagjai által kívánt hivatalos nyelvekről és ezen nyelvekre tolmácsolást biztosítanak.

4. A munkavégzés szokásos helyén kívül tartott bizottsági és küldöttségi ülések során az ülésen való részvételüket megerősítő tagok nyelvére és nyelvéről tolmácsolást biztosítanak. E szabálytól kivételesen egyik vagy másik szerv a tagjainak megállapodása alapján eltérhet. Egyet nem értés esetén az Elnökség dönt.

Amennyiben a szavazás eredményének bejelentését követően a különböző nyelvű szövegváltozatok között ellentmondás mutatkozik, az Elnök határoz arról, hogy a bejelentett eredmény a 164. cikk (5) bekezdése alapján érvényes-e. Amennyiben az Elnök az eredményt érvényesnek nyilvánítja, meghatározza azt is, hogy melyik nyelvi változat tekintendő elfogadottnak. Az eredeti változatot azonban nem lehet általánosságban hivatalos szövegnek tekinteni, mivel előállhat az a helyzet is, hogy valamennyi más változat eltér az eredeti szövegtől.